Az izoflavonoidok ösztrogénaktivitása abban nyilvánul meg, hogy a funkcionális csoportjai (fenolos csoport, OH-csoport) térszerkezetben az ösztradiolhoz hasonlóan helyezkednek el, és hozzá hasonló módon képesek hidrogént megkötni.
A növényi ösztrogének különböző koncentrátumban a takarmánynövények 80%-ában előfordulnak. Növényi ösztrogénben gazdag növények a pillangósvirágúak, a pázsitfűfélék fiatal hajtásai, a gabonafélék csírái stb.
A növényi ösztrogének anabolikus és laktogén hatására az 1940-es évektől figyeltek fel. A fitoösztrogének kóros hatásairól az 1930-as évektől jelentek meg részletes elemző tanulmányok. Kimutatták, hogy a Trifolium subterraneum Ausztráliában a birkák között tömeges elhullást, sterilitást, az endometrium cisztás elfajulását, méhelőesést, méhgyulladást, ivarzási zavart stb. okozott.
Hazánkban kórfolyamatokat kiváltó, nagy fitoösztrogén-tartalmú takarmányt nem termesztünk. Emelkedett mennyiségű fitoösztrogént tartalmaz a vörös here, a növényi fehérjekivonatok, a lucernalevélliszt, a virágzás előtt betakarított és silózott füvesherekeverékek, a sörtörköly. Ezek a növények, illetve termékek a tehénállományban legfeljebb ivarzási zavart okoznak. A növényi ösztrogének zavaró hatását kivédeni nem lehet. Az ösztrogének kedvezőtlen hatását úgy lehet megelőzni, hogy a felsorolt növényeket és termékeket kihagyjuk a tehénállomány takarmányozásából.
A 25/1996. (IX. 4.) FM rendelet és a 41/1997. (V. 28.) FM rendelet és a 2001. évi CXIX. törvény alapján takarmányt előállítani, forgalomba hozni és felhasználni a következők szerint szabad:
– őshonos növények termesztésével,
– a magyar szabványok leírása szerint,
– az Országos Mezőgazdasági Minősítő Intézet engedélyével.
Címkékállatok álom betegség etetés istállók juh lovak marha tenyészet