A kémiai tényezők között a legkülönbözőbb mérgező anyagokat kell megemlíteni, amelyek fizikai vagy kémiai úton kapcsolódnak a sejtekhez, majd károsítják azokat. Előfordulhat az önmérgezés, az autointoxikáció jelensége is, amikor egy bizonyos anyag szervezetbeli bomlása megakad, és a köztes vegyi termék felhalmozódása vezet mérgezéshez. A vegyi okok között említhetők meg a mérgező gőzök, gázok, füstök, különböző maradékok (peszticid, gyógyszer), toxinok, természetes mérgek (alkaloidák), ásványi anyagok, fehérjék, vitaminok túladagolása, máskor ez utóbbiak hiánya eredményezi az ún. hiánybetegségek előfordulását.
A gyakorlatban előfordul olyan eset is, amikor a közvetlen kóroki tényező (A-vitamin-hiány) hajlamosít arra, hogy pl. a szemen, a könnytermelés megakadályozása miatt a szaru- és kötőhártya kiszárad, baktériumok közreműködésére pedig kötőhártya-gyulladás alakul ki.
A külső kóroktani tényezőket Szovátay (1978) a következő három tartományban csoportosította: az élő környezet fenntartása, az állattartási és a takarmányozási környezet. A továbbiakban ezek részletes kifejtését adjuk meg.
A gazdasági állatok számára optimális tartási környezet kialakításában fontos szerepet
tölt be az ember, a házi- és vadon élő állatok, valamint a különböző mikroorganizmusok. Emellett a takarmányként vagy takarmány-alapanyagként felhasznált növények is befolyásolják az állatok egészséges környezetének fenntartását. Természetesen döntő tényező maga az ember, hiszen a környezet kialakításában tudatosan vesz részt, a tervezési, végrehajtási és ellenőrzési feladatokat ő hajtja végre.
Címkékállatok álom betegség etetés istállók juh lovak marha tenyészet