Állat-egészségügyi szempontból aggályos és kedvezőtlen, ha a keveréktakarmányt vagy az állatok napi takarmányadagját nem megfelelően állítják össze, jóllehet a takarmány összetétele kifogástalan. Ugyancsak kedvezőtlen az etetési technológiától, az etetés módjától való eltérés, még kifogástalan minőségű takarmány esetén is.
A takarmánykeverő üzemek higiéniai védelmét az állattartó telepekéhez hasonlóan szükséges megoldani. Rendkívül fontos a jármű és személyi forgalom, a takarmányalapanyag-, valamint a göngyölegszállítás alkalmával a megfelelő tisztaság, fertőtlenítés (szükség szerint), a fertőzésre gyanús takarmány-alapanyag, illetve zsákok elkülönítése, továbbá hőkezeléses ártalmatlanítása.
Az állatok betegségét nem csupán külső kóroki tényezők okozhatják, hanem azok kialakulásában belső okok is közreműködhetnek.
Ezeknek a sorában célszerű megemlíteni a következő szempontokat; az alkat (konstitució), az erőnléti állapot (kondíció), a hajlamosság (diszpozíció) és az alkalmazkodás (akklimatizáció), amelyek az állattartás külső körülményeivel együtt határozzák meg az állatok egészségi állapotát, a szervezet fejlődését, növekedését, szaporodását, termékeinek (hús, tej, gyapjú, tojás) előállítását.
Az alkat (konstitúció)
A gyakorlatban tapasztalható az a jelenség, hogy a csoportosan tartott állatok (állatfajon, -fajtán és koron belül is) a környezet változásaira eltérően reagálnak, ami megmutatkozhat az egészséges szervezet fennmaradásában, továbbá teljesítménycsökkenésben, klinikai tüneteket jelző megbetegedésben. Mindezek hátterében a szervezetek alkati különbözősége áll. Az alkat a szervezet alakbeli és működésbeli tulajdonságainak összessége, amit öröklött és szerzett tulajdonságok alakítanak ki.
Címkékállatok álom betegség etetés istállók juh lovak marha tenyészet