LifePress Életmód magazin
Ezeket is nézd:
Az állatok nem elegendő mozgása (hypodynamia), hibás építészeti és/vagy gépészeti megoldások sokszor elősegítik egyes sebészeti megbetegedések létrejöttét vagy önmaguk válnak a sebészeti betegség okává. Zsúfolt tartásban a sérülések gyakorisága megnövekszik. Ha a padozat, a kerítés, a trágyaeltávolító berendezés sérüléseket okoz, a bakteriális szennyeződés miatt a sérülések (különösen a végtagokon) gennyes, gennyeselhalásos szövődményei alakulnak ki. A sebészeti betegségek nem kis veszteségeket okoznak az iparszerű, nagylétszámú állattartó telepeken. Ha egy beteg tehénnek, amely valamely végtagbántalomban szenved, a gyógyítását a megbetegedés kezdetétől számított első 12 órában kezdik, akkor az az éves tejtermelését nem több, mint 10%-kal csökkenti. Ha azonban a gyógyításhoz csak a második vagy harmadik napon fognak hozzá, a csökkenés 20%-os, és a későbbiek során az ilyen állatok tejtermelése nem éri el a betegség előtti szintet. A csülökbetegségek előfordulása elsősorban nem a különböző szarvasmarha-fajtakonstrukciókkal, hanem főleg a rossz tartási viszonyokkal és a csülökápolás elmaradásával hozhatók összefüggésbe.
A csülökszaru túlnövésének és a csülök deformálódásának leggyakoribb formái a következők: a hegyfal kisfokú túlnövésével járó ún. istállócsülök, e folyamat fokozódásának eredményeként pedig a hegyfal fel is hajlik, s kialakul a papucscsülök. Ha az egyik vagy mindkét csülök jelentős mértékben a középsík irányában túlnő és keresztezi egymást, ollós csülök alakul ki. További szarutúlnövés eredményeként a hegyfali rész dugóhúzószerűen megcsavarodik a belső oldal egyidejű homorodásával, s együttesen létrehozzák a görbe csülköt. A túlnőtt csülökszaru esetén az állatok mozgása kötött, gyakran sántítanak, tipegnek. A csülökszaru túlnövése ugyanis az ujjtengely és a végtag állásának megváltozását, az ízületekben torzító gyulladást, a csülökcsont hegyén pedig sorvadást okoz.
