LifePress Életmód magazin
Ezeket is nézd:
A tőgy gyulladásos megbetegedését a szarvasmarha környezetében szinte mindenütt előforduló sarjadzó és fonalas gombák is okozhatják. Ezek között ebből a szempontból jelentős a Cryptococcus neoformans, az Aspergillus fumigatus, a Candida albicans és a Candida krusei.
A galaktogén vagy hematogén úton bekövetkező fertőzést elősegíti a hosszú hatású (long acting) antibiotikum adagolása, gombával fertőzött takarmány etetése (sörtörköly), tőgyinfúzió szakszerűtlen alkalmazása, rosszul tárolt, nedves, penészes alomszalma felhasználása.
A betegség általános mirigyes tőgygyulladás képében jelentkezik, ritkábban hevenyen, jobbára félheveny vagy idült formában. Mogyorónyi méretű tályogszerű csomók keletkeznek, amelyek jelentősen érintik a tőgy kötőszövetes állományát.
A hevenyen zajló betegség klinikai tünetei között jellemző a láz (41-42 °C), a bágyadtság, az étvágytalanság, esetenként az inkoordinált mozgás, a csökkenő tejtermelés. A gyulladt tőgynegyed bőre kipirult, duzzadt, fájdalmas tapintatú, a tej viszkózus, fonálszerű, szürkés-sárgás (az alveolushám lelökődése), pang a tőgyben, ezért az érintett negyed megnagyobbodik, majd tömött tapintatú lesz. Az idült formára leginkább jellemző a folyamat progresszív jellege és a tejtermelés csökkenése.
A gyógykezelés a klinikailag megnyilvánuló esetekben eredménytelen. Egyes Candida fajok fertőzésekor a gyakori kifejés és a higiéniai szabályok maradéktalan érvényesítése spontán gyógyulást eredményezhet. Ajánlható per os és parenterálisan jód adása, intramammálisan jódozott ásványi olaj, illetve gombaspecifikus antibiotikum adagolása. A klinikailag még nem beteg tőgynegyedekben a kóros folyamatok eredményesen visszaszoríthatók.
A megelőzést szolgálja fungicid hatású jodofor készítmény tőgy- és kézfertőtlenítésre való alkalmazása.
