Az embolus a vérpályában úszó, sodródó idegen képlet, amely a szűkebb érszakaszban bárhol megakadhat, így bekövetkezhet az embólia, amely ugyancsak vérkeringési zavarral jár. Az embolus lehet a keletkezési helyéről leszakadt trombus vagy annak részlete, alkothatják sejtek, sejtcsoportok, zsírcseppek, levegő- és gázbuborékok, élősködők.
A hanyatló szöveti folyamatok hátterében anyagcserezavarok állnak, amelyek sokszor az egyes szövetek, szervek hibás működéséhez (diszfunkcióhoz) vezetnek, súlyos esetben elhalással járnak. E fogalomkörben használatos az elfajulás (degeneráció) kifejezés is, utalva arra, hogy az enzimtevékenység gátlása vagy hiánya anyagcserezavarhoz vezet. Ez utóbbi jelenségre szokás a disztrófia (rossz táplálás) összefoglaló elnevezést is alkalmazni.
A sorvadás (atrófia) jelenségére jellemző, hogy az egyébként normálisan kifejlődött sejtek, szövetek, szervek teriméje különféle okok miatt (p1. hiányos tápláláskor) megkisebbedik, de szerkezetükben lényeges változás nem jön létre. Rokon fogalomnak tekinthető a visszaalakulás (involúció), ekkor a már kifejlődött szervek regresszív átalakuláson mennek át (csecsemőmirigy). Az eleve hiányos fejlődés (hipoplázia) nem tévesztendő össze a sorvadással, hiszen itt szövetek vagy szervek hiányos kifejlődése, vagyis fejlődési rendellenesség áll a háttérben. Az atrófia számos okból kialakulhat: lehet öregkori jelenség, de okozhatja tápanyagellátás hiánya szervben vagy a szervezetben (senyvesség), szervek működéskiesése, beidegzési zavar, tartós nyomás (felfekvés).
Címkékállatok álom betegség etetés istállók juh lovak marha tenyészet