Kezdőlap / Állatok / Állategészség védelem: Homeosztázis jellemzése

Állategészség védelem: Homeosztázis jellemzése

Az állatfajok, -fajták, -populációk és -egyedek az őket körülvevő és folyamatosan változó környezettel dinamikus, a változásokhoz alkalmazkodó egyensúlyi állapotban vannak. Az egészséges szervezet képes arra, hogy alkalmazkodási, szabályozási, védekező mechanizmusainak segítségével kivédje, kiegyenlítse a rá háruló különböző ingerek hatását. Mindennek azonban határt szabnak a szerzett, valamint az öröklött tulajdonságok, bár ez utóbbiak kisebb mértékben vehetők számításba.
A betegség akkor fejlődik ki, ha a kedvezőtlen körülmények, környezeti hatások megközelítik, illetve túllépik az alkalmazkodóképesség (tűrőképesség) határát. Ilyenkor a megfelelő ingerekre a szervezetben az élettani reakciók rendellenesen jönnek létre, így a kórélettani folyamatok részben a hatás helyén lokálisan, részben pedig attól távol, esetenként az egész szervezetben, szisztémásan mutatkoznak. A komfortzóna kialakítása elsősorban azt a semleges hőmérsékleti tartományt jelenti, ahol a normális testhőmérséklet fenntartásához szabályozó mechanizmusok (hőszabályozás) működése nem szükséges. Tágabb értelmezésben a kifejezés az állat számára minden szempontból optimális, egészséges környezetet jelenti.
Az egészséges szervezetben belső harmónia, egyensúlyi állapot, a homeosztázis érvényesül, amelyet a testfolyadék térfogatának, az ozmotikus nyomás, az ionkörnyezet és a pH állandósága (izovolémia, izotónia, izoionia és izohidria) tart fenn. E mechanizmusok összessége a homeosztázis, ennek fenntartásában a vér kiemelkedő szerepet tölt be, mert közvetítő tényező a külső és a belső környezet között. A homeosztázis jellemzésére alkalmas a György-féle képlet, amely egy állandó ionkoncentráció-arányt fejez ki, és segítségével megadható az egyes ionok koncentrációváltozásának hatása az ideg-izom ingerlékenységre:
[Na+] [K+] = K.
[Ca2+] . [Mg2+] . [H+] Ha a vérplazmában a fenti ionok koncentrációja úgy változik, hogy a tört értéke növekszik, akkor a neuromuszkuláris ingerlékenység is nő, fordított esetben csökken.

Kapcsolódó fórumok:

Ezt mindenképpen olvasd el!

A fennek

A fennek – más néven sivatagi vagy nagy fülű róka – a legkisebb testű rókafaj, …

Leave a Reply