A háziállatoknál gyakran előforduló húgykövek képződését külső és belső tényezők egyaránt befolyásolják. A külső tényező a takarmányozás, az ivóvíz hiányos felvétele, míg a belső tényezőkhöz sorolhatunk minden olyan anyagforgalmi zavart, amely a vizelet koncentrálódását idézi elő. A kövek típusát több tényező, pl. a vizelet pH ja, töménységének alakulása, hízóbárányoknál túlzott karbamidetetés stb., egyaránt befolyásolja. Az A-vitamin hiánya meghatározó lehet, mivel így elmarad az urotelium hámvédelme. Ennek sejtjei (metaplasztikus változások miatt) leválnak, s a vizeletben kőképződési centrumokat hozhatnak létre. Ha nagy a vizelet sókoncentrációja a vizelet kolloid és krisztalloid anyagainak a homeosztázisa megbomlik, a sók egy része kicsapódik, ismét csak kőképződési (kristályosodási) magokat hozva létre. A szerves mag körül rétegenként rakódnak le a szervetlen sók, fokozatosan növelve ezzel a húgykő méreteit. Megjegyzendő, hogy minden, a húgyszervekben zajló gyulladásos folyamat hajlamosít a kőképződésre. Wrong és mtsai (1996) szerint a húgykövesség kiváltásában (nagy valószínűséggel) ún. nanobaktériumok is részt vesznek. E nanométeres méretű parányok a kalciumot, foszfátokat és más ásványokat karbonát-apatittá tudják alakítani, így adva alapot húgykövek képződésének. E baktériumok mind az állatok, mind pedig az ember vérében megtalálhatók. Az ún. anyagcsere-rizikófaktorok között a kis vizeletmennyiséget, a túl nagy kalcium-, húgysav- és oxalátürítést, valamint a túl kicsi citrátürítést említhetjük.
Tünetek. A képződött kövek nagyságuktól és felszínük minőségétől függően okoznak klinikai tüneteket. A legveszélyesebbek a lencsényi-borsónyi, érdes felületű húgykövek. Ezek különösen hímivarú vagy herélt állatokban a húgyhólyagban, a húgycsőben, az ülőcsonti hajlatban vagy az S alakú görbületben akadhatnak el. A kezdeti tüneteket vérvizelés, az állat gyakori vizeléshez való készülődése, nyugtalan tekintete vezeti be. Több napja szenvedő kosbárányoknál a has alja vizenyős, az állat étvágytalan, bágyadt, fájdalmasan béget. Bikáknál a húgycső elődomborodhat a gáttájékon. Előfordulhat hólyagrepedés is. Ezzel és/vagy e nélkül előbb-utóbb húgyvérűség (urémia) alakul ki, ami az állat elhullását idézi elő.
Gyógykezelés. Csak a legelső tüneteknél kísérelhető meg, bár gyakran eredménytelen. Megelőzés. Juhoknál 3-5 mg/100 ttkg NH4Cl, kalciumsókkal való takarmánykiegészítés. Marhának 20-50 g NH4CI-ot adunk több napon át. Az egyes állatfajok gyakoribb húgyköveinek összetételéről tájékoztat a következő összeállítás.
Címkékállatok álom betegség etetés istállók juh lovak marha tenyészet