LifePress Életmód magazin
Ezeket is nézd:
A keleti marhavész (Rinderpest) a szarvasmarha és más kérődzők ragályos, többnyire heveny lefolyású, nagy mortalitással járó betegsége, amely lázas általános tünetek mellett a légző- és emésztőszervek nyálkahártyáján vérzések, elhalások és ezek helyén kimaródások képződésével jár.
Előfordulás. A kiterjedt nemzetközi vakcinázási programnak és védekezési eljárásoknak köszönhetően a betegség előfordulása az utóbbi években jelentősen csökkent, sőt egyes kontinensek is mentessé váltak a keleti marhavész vírusától. Ma is fertőzött azonban a Közel- és Közép-Kelet, Ázsia. Európa, Amerika és Ausztrália, Japán és a csendes-óceáni szigetvilág mentes a keleti marhavésztől.
Kóroktan. A keleti marhavész kórokozója a Paramyxoviridae család Morbillivirus genusába tartozik.
A vírus a levágás után azonnal fagyasztott húsban hetekig fertőzőképes marad. Melegben, rothadó hullákban egy nap alatt, vérben, beszáradt vérben és bőrökben két-három nap alatt elpusztul.
A vírus iránt fogékony a szarvasmarha, a zebu, a bivaly, a jak. A szarvasmarhafajták fogékonyságában jelentős különbségek vannak. Enyhén betegszenek meg a juhok és a kecskék, valamint a sertések. A vadon élő kérődzők is megbetegszenek keleti marhavészben, fogékony az antilop, a zsiráf, a gnú, a varacskos disznó is.
Kórfejlődés. A fertőzött szarvasmarhák minden testváladékukkal ürítik a vírust, így az orrváladék, a vizelet, a tej, a bélsár is tartalmazza.
A szájon át a szervezetbe került vírus a limfás torokgyűrűben szaporodik el, majd betör a véráramba. A vírus megtelepszik a lépben, a csontvelőben, a nyirokcsomókban, az emésztő- és légzőkészülékben, a nyálkahártyákon. Ennek következtében alakulnak ki a klinikai tünetek.
