Kezdőlap / Állatok / Állategészség védelem: Kutak minősége

Állategészség védelem: Kutak minősége

Új kutakat közút mentén létesíteni, folyó- és állóvizeket házi haszonállatok úsztatására felhasználni nem szabad. Indokolt esetben a megyei állat-egészségügyi és élelmiszer-ellenőrző állomás (a továbbiakban: állomás) az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) előzetes szakvéleménye alapján ettől eltérően is intézkedhet. Egészségügyi intézmények területéről eredő legelői árokból és vízfolyásból állatok nem itathatók, sőt ilyen vízfolyások százméteres sávján belül állatokat legeltetni sem szabad.
Talajjavításra gyakran alkalmaznak mészkő-, dolomitőrleményt, nátrium- és foszfortartalmú műtrágyákat, mikroelemeket tartalmazó keverékeket. Ezeket is a legeltetés megkezdése előtt szórjuk ki. A műtrágyázott területre eső után vagy lemosó öntözést követően lehet kihajtani.
A nehéz- és vegyipari üzemek öt kilométeres, az egy és két számjeggyel jelzett utak ötszáz méteres körzetében a fűtermelést, a termesztett szálas- és tömegtakarmányokat nehézfém-szennyezettségre évente egyszer, a használatbavétel előtt ellenőriztessük. A nehézfémmel szennyezett takarmány hasznosításának módját a hatósági állatorvos határozza meg.
Fertőző betegségekben szenvedő állatállomány trágyáját tárolni, legelőn elhelyezni tilos!
Fertőző betegségtől mentes állomány hígtrágyáját a legelőre ki lehet juttatni, de ezekre a legelőkre állatokat csak 30 nap elteltével szabad kihajtani. Kommunális szennyvizet, szennyvíziszapot ne szórjunk ki a legeltetett területre!
Adott állattartó telep legelőjének öntözésére másik állattartó telep hígtrágyáját csak az állomás előzetes engedélye után szabad felhasználni. Kihajtás előtt az állatokat körmöljük és fokozottan szoktassuk az új környezethez (friss, zsenge fűhöz, szabad mozgáshoz stb.).

Ezt mindenképpen olvasd el!

A fennek

A fennek – más néven sivatagi vagy nagy fülű róka – a legkisebb testű rókafaj, …

Leave a Reply