LifePress Életmód magazin
Ezeket is nézd:
Ezt a kórformát számos tényező kiválthatja az állattenyésztés gyakorlatában. A ném önkényesnek mondható osztályozás alapján megkülönböztetjük a kiváltó okok viszonylag kisebb szereppel rendelkező csoportját. Ide sorolhatjuk azokat az eseteket, amely átmenetiek, részleges formában jelentkeznek és gyógyításuk általában megoldott.
A genitáliák veleszületett fejlődési rendellenességei részben örökletes alapon, részben a magzati fejlődés alkalmával érvényesülő teratogén hatásra alakulnak ki. Így megemlíthető ez utóbbi esetben pl. a kettős hüvely és a kettős méhnyak, a hüvelybejárat körkörös szűkülete, a hüvelyben kialakuló, esetenként tojásnyi-gyermekfejnyi tömlők szarvasmarhában és a hermafroditizmus. A meddőség visszavezethető fertőző eredetre, a genitáliák gyulladásos, hurutos folyamataira vagy a magzat elhalására is. A mechanikai eredetű sérülések, valamint a szaporodás szerveiben előforduló daganatok szintén szerepelhetnek a meddőségi okok sorában.
A gyakorlat szempontjából nagyobb jelentőséget kap az alimentáris meddőség kérdése. A takarmány mennyisége és minősége alapvetően meghatározó szempont a szaporodásbiológiában. Az agyalapi mirigy és a petefészek fiziológiai hormontermelése erőteljesen függ a takarmány fehérje- és energiatartalmától. Rendkívül fontos a megfelelő fehérjeellátás és az esszenciális aminosavak biztosítása. Az energiaellátás hiánya diszcikliához vezet, általában fontosnak tekinthető az optimális vitaminellátás, ezen belül a béta-karotin, az ásványi anyagok és a mikroelemek (Ca, P, K, Na, Mn, Zn, Mo, Cu, Fe, Se, J, Cr) hiánya is hozzájárul a szaporodásbiológiai zavarok keletkezéséhez.
Az ovariális eredetű meddőség az ivarzás, a sárgatest rendellenességeivel, valamint a petefészek cisztás vagy gyulladásos elváltozásaival hozható összefüggésbe, amikor a háttérben gyakran a takarmányozással kapcsolatos problémák állnak.
Az uterinális eredetű meddőség részben puerperális zavarokra, illetve a megkésett, elhúzódó ún. szubinvolúcióra vezethető vissza. Ezek következtében idült méhhurut maradhat fenn, ami befolyásolja a további szabályos reprodukciót.
