LifePress Életmód magazin
Ezeket is nézd:
A mezőgazdasági gyakorlatban rendkívül fontos feladat a jó minőségű állati termék előállítása, ami megteremti a nemzetgazdasági érdekeket szolgáló élelmiszer export alapjait, lehetőségeit. Emellett lehetővé válik a megfelelő minőségű élelem elhelyezése a belföldi piacon is, ami népélelmezési, népegészségügyi tekintetben jár előnyökkel.
Az állattenyésztés ágazatában csak úgy lehet ezeket a célokat elérni, ha – egyebek mellett – biztosítható a háziállatok szaporodása, ha kihasználható az egyes fajokban rejlő biológiai potenciál.
Szaporodásbiológiai szempontból elsősorban a nőivarú állatok jelentik a gondot, jóllehet az előforduló problémák orvoslásában mintegy 60-80%-os siker érhető el. A gyakorlatban a hím állatok ilyen irányú zavarai is figyelmet érdemelnek, hiszen szerepük a reprodukcióban nem mellékes, azonban megállapítható, hogy ezeknek a kórformáknak az orvoslása csupán 10-20%-ban szokott eredményes lenni.
Hangsúlyozni szükséges, hogy e betegségek elkerülésében jelentős hangsúlyt kap a megelőzés, a prevenció, hiszen a funkciózavarok hátterében sok esetben az állattartással, a takarmányozással összefüggő kóroki tényezők állnak, beleértve alkalmanként egyegy vegyi anyag toxikus hatását is.
A fentieken túl megemlítendő, hogy a kedvtelésből tartott állatok (kutya, macska) esetében is fordulnak elő e problémakörbe tartozó kórformák.
Háziállataink többsége poliösztruszos, ami azt jelenti, hogy az ivari ciklus az évszaktól gyakorlatilag alig függ. Kivételnek tekinthető a kutya, amely jellegzetesen évente kétszer ivarzó (diösztruszos) állat, a tüzelés jelentkezésében szezonalitás is felismerhető: az első tüzelés február-márciusban, a második augusztus-október hónapban fordul elő a legtöbb fajtában. Megjegyzendő, hogy mérsékelt égövön, így hazánkban is, egye-, fajok szezonális poliösztruszt mutatnak. Az ivari ciklusok ilyen periodikus jelentkezése ló és juh fajban a legkifejezettebb.
