Kezdőlap / Állatok / Állategészség védelem: Szarvasmarha-leukózis

Állategészség védelem: Szarvasmarha-leukózis

A szarvasmarha-leukózis (Enzootiás Bovin Leucosis, EBL) lassan kifejlődő betegség, amely a limforetikuláris rendszer sejtjeinek és szöveteinek daganatos burjánzásában nyilvánul meg, és következetesen halálos kimenetelű.
Kóroktan. A szarvasmarha-leukózis kórokozóját a Retroviridae család, Retrovirusok genusába sorolják.
Fiatal borjak különösen érzékenyek a vírus iránt, de a juh és a kecske is fogékony. A természetes testváladékok: a tej, az orrváladék, a nyál, a vizelet, a bélsár tartalmazhat vírust. A testváladékok vírusközvetítő szerepe annál nagyobb, minél több bennük a limfocita. A fertőzés legnagyobb számban akkor alakul ki, amikor az állatokon sorozatkezelést (vérvétel) végeznek fertőtlenítés vagy eszközcsere nélkül. A fertőzés közös légtérben tartott állatok bronchusszekrétumával is terjed.
Kórfejlődés. A betegség lefolyásában három szakasz figyelhető meg:
1. lappangási szakasz (klinikai tünetek nélkül),
2. pretumoros szakasz (a kvalitatív és kvantitatív vérkép megváltozik),
3. tumoros szakasz (daganatok képződése).
Tünetek. A szarvasmarha-leukózis lappangási ideje közel egy év. A betegség első tünete, hogy a vérben megszaporodnak a limfociták. Majd a nyirokcsomók megduzzadnak, az állatok fáradékonyak, levertek, étvágytalanok, emésztési és vérkeringési zavarokkal küzdenek, tejtermelésük csökken, lesoványodnak. A leukózis daganatos formája minden esetben elhullással járó betegség.
Védekezés. A szarvasmarha-leukózis gyógyíthatatlan betegség, a vírus terjedését kell megakadályozni körültekintő, higiéniailag kifogástalan tartási körülmények biztosításával.

Ezt mindenképpen olvasd el!

A fennek

A fennek – más néven sivatagi vagy nagy fülű róka – a legkisebb testű rókafaj, …

Leave a Reply