A mai tejelő tehénfajtáktól emelkedő tendenciájú tejtermelést várunk. Évszázadok alatt a tejmirigy nagy teljesítményű, ugyanakkor igen érzékeny szervvé fejlődött. A masztitisz a kérődző fajok és a kanca tejmirigy- (emlő-)gyulladása, amely hátrányosan befolyásolja az állat tejtermelését és a tej összetételét. A szerv gyulladását több tényező (különböző mikroorganizmusok és azok toxinjai, a szervezet válasza a kóroki tényezőre) is kiválthatja. Ebben a fejezetben a gyakorlatban legtöbb veszteséget okozó, biológiai kórokú tőgygyulladásokkal foglalkozunk.
A fertőzések bekövetkezését az az élettani sajátosság segíti elő, hogy a tejmirigyben nagy energiaszükségletű helyi metabolikus folyamatok zajlanak le, és ezek növelik a szerv érzékenységét. További kedvezőtlen szempontnak ítélhető az az anatómiai adottság, hogy a tőgy az állat testén kívül, lazán felfüggesztve található, közel az istálló mikrobiológia értelemben szennyezett padozatához, az alomhoz.
A tőgygyulladások okozta veszteség igen jelentős a tejtermelő üzemekben: óvatos becslések alapján, a jelenlegi viszonylag alacsony tehénlétszám mellett évente meghaladja az egymilliárd forintot.
Fontos felhívni a figyelmet arra, hogy e fejezetben csupán a klinikai tünetekkel járó kórformákat foglaljuk össze, nem kerülhet sor a szubklinikai esetek részletezésére, amikor sem a tőgy, sem a tej nem mutat szemmel látható elváltozásokat, a betegséget laboratóriumban állapítják meg a sejtszám, a csíraszám, a tej kémiai elváltozásai stb. vizsgálatával. A becslések azt mutatják, hogy kb. 20% klinikai és 80% szubklinikai masztitisz fordul elő valójában.
Címkékállatok álom betegség etetés istállók juh lovak marha tenyészet