A vérkeringés zavarai között jelentkezhet a helyi bővérűség (hiperémia). Az artériás bővérűség aktív formája (amikor az ún. terminális vérerek szinkronban tágulnak ki) a véráramlás gyorsulásával jár együtt az adott érszakaszban, pl. élettani jelenségként fokozott izommunka esetén az izomban. A terminális erek tágulata következtében, ha az odavezető arteriola idegimpulzusra összehúzódik, a vérbeáramlás lelassulhat, az érszakasz vérrel feltöltődik, és egyidejűleg beidegzési zavar következtében a véráramlás is csökken. Durvább erőművi, hő- vagy toxikus ingerek váltják ki ezt a helyzetet: a vérerek falán át plazma- és sejtkilépés történik a szövetek közé.
A vénás bővérűség passzív jellegű folyamatként jelentkezik, ekkor a vér elfolyása a vénákon át akadályozott, így az adott területen a vér pang (pangásos bővérűség). A jelenség előfordulhat helyileg a vérpálya összenyomatása vagy eltömődése következtében. Más esetben általános vérkeringési zavar áll a háttérben (pl. szívmegbetegedés esetén, amikor csökken annak teljesítőképessége). A vérkeringési zavar mindkét formája esetében számolni kell az érfalon keresztüli plazma- és sejtkilépéssel.
Az áramlás gyorsulásával járó artériás bővérűség esetén a bőr melegebb a környezeténél, élénkvörös és duzzadt, a látható nyálkahártyákon a tágult vérerek faágszerű rajzolata látszik (erezetes belövelltség).
A heveny pangásos vénás bővérűség esetén a nyálkahártyával bélelt szervekben, pl. a belekben, a bél fala savósan-véresen beszűrődik, a szervek sötét színűvé válnak és megduzzadnak.
Címkékállatok álom betegség etetés istállók juh lovak marha tenyészet
Ezt mindenképpen olvasd el!
Hogyan válasszunk háziállatot?
Nagyon fontos, hogy ha háziállatot szeretnénk tartani, jól gondoljuk meg, és csak olyat válasszunk, amelyik …