LifePress Életmód magazin
Ezeket is nézd:
A sebzés egyik jellemzője a vérzés, amely lehet artériás, vénás vagy parenchimás jellegű. Artériás vérzés esetén direkt az ér lumenéből kifecskendező vérzés látható vagy a sebüregben összegyűlő, élénkpiros színű vér felszínén láthatók pulzációs hullámok. Vénás vérzés esetén nincs pulzáció, a kiömlő vér kékespiros színű. A hajszálerek sérülésének következménye a parenchimás vérzés, amikor számos ponton előbuggyanó vércseppecskék fedik a seb felszínét. A gyakorlatban majdnem mindig kevert vérzésformákkal találkozunk, egyik vagy másik vérzésforma túlsúlyával. A nyirokutak és a szövetrészek sérülése kisebb-nagyobb fokú szövetnedvcsorgással is együtt jár.
Sebzéskor mindig sérülnek bőridegek, esetleg nagyobb idegszálak, idegtörzsek is. A sebfájdalom részben ezen idegsérüléseknek a következménye is. A különféle testtájékok ideghálózata változó, a sebfájdalom foka részben ennek függvénye. A zúzott sebek fájdalmasabbak, mint a vágottak, de a súlyosan roncsolódott seb kevésbé fájdalmas (pl. pártaszél, a külső nemi szervek, a csonthártya sérülései sokkal fájdalmasabbak, mint pl. a farizom nagyméretű sebei).
A seb környékét ellátó idegek sérülése a seb környékének, sőt egy-egy testrész átmeneti helyi érzéstelenségét okozhatja. Ez a helyi szöveti sokk, ami fél-egy óráig tart, s megmagyarázza, hogy pl. a végtagokat ért sérülést miért követi csak később sántaság (Tamás, 1986).
A sebfelszínek és vele együtt az idegvégek kiszáradása, a sebek környezetében létrejövő kompresszió, feszülés, vérbőség és idegvongálódás a további tényezők, amelyek a sebfájdalom fokát s időbeni tartamát, valamint csillapításának lehetőségeit befolyásolják.
A seb helyétől, kiterjedésétől függően a sérülés következménye izom-, ín-, idegsérülés vagy csonttörés miatti funkciókiesés lehet.
