LifePress Életmód magazin
Ezeket is nézd:
A kóros nyálkatermelés alkalmával a mucin és mucinszerű anyagok megjelenhetnek intra- és extracellulárisan, lehetnek hám- és kötőszövet eredetűek, ilyen esetben mennyiségük fokozott. A hám eredetű mucin a nyálkahártyát sikamlóssá teszi, védi és óvja a kiszáradástól. Kóros körülmények között a nyálkamirigyekben és a nyálkahártyák kehelysejtjeiben fokozódik a nyálkatermelés. A mucin üvegszerűen átlátszó, homogén, vízzel erősen duzzadó tulajdonságú, nyúlós, kocsonyaszerű anyag. Fő alkotóelemei mukopoliszacharidok.
A kötőszövet sejt közötti állományában fokozott alapállomány képződésekor az alapállomány gél állapotból szol állapotba megy át. Ezt tapasztalni tiroxinhiány okozta mixödéma vagy nyulak mixomatózisa során a vírusfertőzést követően.
A szervezet zsíranyagcsere-zavarai között a patológiás zsíros infiltráció említhető, ami azt jelenti, hogy szokatlan helyen zsírlerakódás jelenik meg vagy ahol élettani viszonyok mellett is előfordul, ott túlzott mértékben felhalmozódik. Ennek oka lehet túltáplálás, oxigénhiány a májban, mérgek okozta sejtanyagcsere-zavar. Ilyen esetekben a májba jutott zsírt a raktárak már nem tudják befogadni, illetve a csökkent mennyiségű oxigén nem elegendő a zsír elégetéséhez, valamint a szöveti anyagcserezavar nem teszi lehetővé a zsír lebontását, így az felhalmozódik. Az egyszerű kóros infiltráció esetén a zsír a sejtek citoplazmájában jelenik meg, a sejtekben alakbeli elváltozás nincs (hízlalt liba mája). Az elhalásos kóros infiltráció alkalmával a sejtmagban elváltozások (lízis, rexis, piknózis) látszik, a zsír apró, finom cseppekben rakódik le a májon kívül más parenchímás szervekben (a szívizomban, vesében stb.) is, az elváltozások irreverzíbilisek (szarvasmarha zsírmáj betegsége).
