A sérült területen épen maradt vagy a környezet ép és osztódásra képes sejtjeiből indul ki. A kevésbé differenciált sejtek ilyen képessége jó (hámsejt, májsejt). Ezeket a pótlásokat általában elvégzi a természet. Szöveti regeneráció hiányában szervülés (organizáció) vezet gyógyulásra, amely helyreállító (reparációs) folyamat esetén kötőszövet szövi át a működésképtelen szövetet. Így jönnek létre a hegek. Másik lehetőség a helyreállításra az elhalt terület elhatárolása (demarkációja) sarjszövet által (ciszták, tályogok kialakulása).
A progresszív folyamatok között ismeretes a szöveti átalakulás (metaplázia) lehetősége. Ekkor a hámszövet más típusú hámszövetté alakul át, pl. laposhám helyett elszarusodó többrétegű laposhám vagy köb- és hengerhám helyett laposhám képződik. A metaplázia a kötőszöveti elemekben is meglehetősen gyakori. A metaplázia hibás gyógyulást jelent, funkciózavart okoz.
Az alkalmazkodás (akkomodáció) során a szervezet képes a kóros ingerhatásokat ellensúlyozni. A túltengés (hipertrófia) esetén a szövetek és szervek megnagyobbodnak és erőteljesebben működnek (m. complexus major madáron a kikelést segíti így). Létrejöhet fokozott munka következtében is, páros szervek egyikének funkciókiesése miatt, belső elválasztású mirigyek túlműködése okán; ezek kóros körülményeket jelentenek. A szöveti átépülés (transzformáció) esetén leggyakrabban a csontban látható a jelenség: ha változnak a csont terhelési viszonyai, az új csontgerendák a megváltozott erővonalaknak megfelelően rendeződnek.
Címkékállatok álom betegség etetés istállók juh lovak marha tenyészet
Ezt mindenképpen olvasd el!
Hogyan válasszunk háziállatot?
Nagyon fontos, hogy ha háziállatot szeretnénk tartani, jól gondoljuk meg, és csak olyat válasszunk, amelyik …