LifePress Életmód magazin
Ezeket is nézd:
Az álkonkrementumok többé-kevésbé szilárd képletek. Kialakulásukban közrejátszik pl. valamely szerv által termelt váladék besűrűsödése, a nyálkahártyával bélelt szervekben megjelenő idegen anyagok, illetve a bélsár összeállása. Ide soroljuk a madár petevezetőjében megakadt, nem teljesen kialakult tojásra rakódott fehérjeanyagból és fibrinből álló képleteket. Zootrichobezoárnak tekintjük az állatok gyomrában (előgyomrokban) a lenyelt szőrökből összeálló szőrlabdát. Ragadozó madarakban lenyelt tollakból, halpikkelyekből alakulhat ki a bezoár. Fitotrichobezoár keletkezhet növényi részekből (pl. az ún. zabszőrökből) ezeket szerves és szervetlen sók tapasztják össze.
Az álkonkrementumok a szervek üregét szűkítik, eltömik, passzázszavarokat okoznak, esetenként súlyos következménnyel (felfúvódás, bélelzáródás).
A konglobátumokat az jellemzi, hogy takarmányrészekből és idegen testekből összeálló olyan képletek, amelyeket az előbb említett sók nem ragasztanak össze.
A szervezetben egyes esetekben fennálló ingerhatásra a sejtek szaporodásnak indulnak (proliferáció), a mezenchimális szövet még multipotens sejtjeiből eltérő sejttípusok jönnek létre. A proliferatív folyamatok helyileg és testszerte jelentkezhetnek. Az elhalt és szétesett sejtek maradványait az odavándorló falósejtek (fagociták) bekebelezik; ezek a neutrofil granulociták (gennysejtek) és a szöveti makrofágok, amelyek monocitákból alakulnak ki (12. táblázat).
A vérkeringésben előforduló vagy a szövetekben lévő szervetlen és szerves idegen anyagokat, kórokozók vagy vörösvértestek maradványait a mononuclear phagocyte system (MPS), illetve macrophag system (MS) monocita eredetű és jelentős fagocitálóképességgel rendelkező sejtek takarítják el.
