Általános immunitástan

Immunrendszer, immunválasz, antigének és ellenanyagok. A szervezet igyekszik megszabadulni azoktól az anyagoktól, amelyeket nem tud felhasználni. Ennek legegyszerűbb módja, hogy a széklettel és vizelettel kiüríti azokat. Vannak azonban olyan anyagok is, amelyeket a szervezet nem képes el¬bontani és kiüríteni. Ezektől egy speciális szerv, az immunrendszer működésének eredménye: az immunválasz szabadítja meg. Az immunválasz során az immunrendszer sejtjei (makrofágok, limfociták) aktiválódnak és olyan anyagok (limfokinek, ellenanyagok) termelődnek, melyek az idegen anyagok kiküszöbölését elősegítik. Azokat az anyagokat, melyek a szervezetet immunválaszra serkentik, összefoglaló névvel antigéneknek nevezzük. Anti-gén lehet fajidegen oldott molekula (pl. szérumfehérje) vagy sejt (pl. baktériumok). A mikrobákról tudni kell, hogy testükben, illetve felületükön több különböző antigént hordoznak, melyek egyenként különböző fajlagosságú (specifitású) immunválaszt válthatnak ki. Például a Salmonella typhi 3 fő antigénjének megfelelően az általa fertőződött betegekben anti-„O”, anti- „H” és inti-„Vi” ellenanyagok termelődnek. Az immunválasznak legfontosabb jellemzője, hogy specifikus: kizárólag az olyan antigénre irányul, amely a választ kiváltotta.
Az immunválasz során termelődő anyagok (limfokinek, ellenanyagok) közül a járványtani gyakorlatban, többnyire az ellenanyagok szerepével foglalkozunk, ezért itt csak az ellenanyagokkal kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat foglaljuk össze: az ellenanyagok (immunglobulinok) a szérum (vérsavó) globulin frakciójában levő, különleges struktúrájú fehérjék. Alapvető tulajdonságuk a fajlagosság (specifikusság). A fajlagosság a gyakorlatban úgy nyilvánul meg, hogy pl. a diftéria bacillus toxinjával szemben termelődött ellenanyag (antitoxin) csak a diftéria toxinnal kötődik, de más toxinokkal (pl. tetanusz toxinnal) nem. Ebből következik, hogy a diftéria antitoxin csak a diftériával szemben biztosít védettséget, más toxikus fertőző betegség ellen azonban nem. Az ellenanyagok gyakorlatilag az egész szervezetben jelen vannak ugyan, mégis legkönnyebben a vérsavóból mutathatók ki. Az antigén hatására általában 10-14 nap múlva jelennek meg, de ha ugyanazzal az antigénnel már korábban érintkezésbe került a szervezet, sokkal hamarabb, pár nap múlva már megtalálhatók a vérsavóban.
Az ellenanyagok különböző módokon védik a szervezetet, pl. serkentik az idegen anyagok, sejtek fagocitálódását, a szérum egyéb anyagaival együttműködve feloldják a sejteket, így a mikrobákat is, közömbösítik a kórokozók mérgező anyagait.

Kapcsolódó fórumok:

• immunitástan