Az antigén kötődése az ellenanyaggal, vagy az immunrendszer sejtjeivel nem minden esetben előnyös a szervezet számára. Előfordul ugyanis, hogy a kötődés immunkárosodáshoz vezet, amelynek következménye különböző, ún. allergiás betegségek kialakulása lehet. Az immunkárosodáshoz vezető reakciókat gyűjtőnéven allergiás reakciónak nevezzük, s a reakcióban részt vevő antigén elnevezése: allergén. Vannak olyan allergiás reakciók is, melyek nem okoznak megbetegedést, hanem csupán azt jelzik, hogy a szervezet a kérdéses allergénnel a múltban már találkozott (allergiás bőrpróbák).
Az „allergia” görög eredetű elnevezés, mely arra utal, hogy a szokásostól eltérő reakcióról van szó (allos = másképpen; ergon = cselekvés). Az orvosi gyakorlatban az „allergia” helyett a„túlérzékenység” kifejezést is szokásos használni, kiemelve, hogy az ilyen reakciók az allergén iránti túlérzékenység következményei.
Az allergiás reakciók különböző mechanizmusok útján vezethetnek megbetegedéshez, ezért lényeges jellemzőjük pl. az, hogy az allergén bejutása után mennyi idővel jelennek meg a reakció által kiváltott tünetek: vannak „korai típusú ” és „késői típusú ” reakciók. A különböző mechanizmusokat figyelembe véve, az allergiás betegségeket, illetve tüneteket 4 csoportba soroljuk. Az l., 2. és 3. csoportba a korai-, a 4. csoportba a késői reakciók okozta megbetegedések tartoznak. A korai típusú reakciók közé soroljuk p1. a szénanáthát vagy a különböző gyógyszerek iránti allergiát (túlérzékenységet).
A 4. csoportba olyan fertőző betegségek tartoznak, amelyek kiállása nem nyújt teljes védelmet az ismételt fertőzéssel szemben. A„második” fertőzést követő betegség tünetei azonban különböznek, mert a második fertőzésre a szervezet már allergiás reakcióval válaszol. Ezen alapulnak a baktériummal való fertőzöttség vagy fertőzés átvészelésének megállapítására szolgáló bőrpróbák. Ilyenkor a bőrbe felületesen befecskendezett baktérium anyagainak a hatására pozitív esetben 2-3 nap múlva bárpír keletkezik. Ilyen pl. tbc-ben a tuberculin próba.
Külön csoportba sorolják a szérumbetegséget, mely akkor lép fel, ha valakinek – passzív immunizálás céljából – állatban (ló, szarvasmarha) termelt immunsavót adnak. A szérumbetegség azért fejlődik ki, mert az állat szérumának fehérjéi az ember számára allergének, tehát káros immunreakciót okoznak.
Címkékallergia allergiás nátha asztma atka gyulladás ház kötőhártya pollen por szénanátha tüdőasztma
Ezt mindenképpen olvasd el!
Poratka allergia
Mi az a poratka allergia? A poratka allergia egy túlérzékenységi reakció az emberi szervezet részéről, …