Betegség – tünet

A daganatos betegségek kezelésében alkalmazott eljárás, amely arra irányul, hogy megakadályozza a rákos sejteket abban, hogy a növekedésükhöz szükséges hormonokhoz hozzájussanak.

A szervezet belső elválasztású mirigyeinek termékei. A testnedvek továbbítják őket, és szabályozzák a szervezet növekedését, anyagcseréjét, nemi működését stb.

A vérképzőrendszer betegségeivel és gyógyításával foglalkozó szakorvos.

A vérképző szervek és az azt érintő betegségek tanulmányozásával foglalkozó tudományág.

Graft = átültetett. Az átültetett szövet reakciója a befogadó szervezettel szemben.

Az agyat, gerincvelőt körüláramló testfolyadékból történő, mintavétel célját szolgáló beavatkozás.

Egy hajlékony, világítással, optikával ellátott csőszerű eszköz, amelyet a szájon és nyelőcsövön át a gyomorba vezetnek, és segítségével a gyomor belfelülete vizsgálható („gyomortükrözés”). Szükség esetén szövetminta is vehető az elváltozást mutató területekről.

Az emésztőrendszer rendellenességeivel foglalkozó szakorvos.

Olyan sugárkezelés, amikor a szükséges sugárdózist kisebb adagokba elosztva adják le a besugározandó területre.

Vörös, szemcsés vagy sima felszínű, körülírt folt a nyálkahártyákon (pl. a szájüregben), amely a rák korai jelenlétére utalhat.