Kezdőlap / Tag Archives: fejlődés (page 8)

Tag Archives: fejlődés

A Nácik háborús célja: Az „új rend”

Az emberek életén, népek, nemzetek sorsán kívül az egész emberiség jövője, a haladás és a humánum pusztulása vagy továbbélése volt a háború tétje. A fasizmus győzelme leszámolást jelentett volna a szabadság, az egyenlőség és a demokrácia eszményei jegyében a nagy francia forradalom óta elért vívmányokkal és kialakult életvitellel. A világméretű …

Érdekel a cikk folytatása? »

Az antifasiszta szövetség megtámadása (1943. JÚLIUS-1944. DECEMBER)

A Kurszki csata és következményei 1943 márciusában a szovjet téli offenzíva eredményeként létrejött az ún. kurszki kiszögellés. A német hadvezetés azt tervezte, hogy ebben a kb. fél Anglia nagyságú zsákban egyidejű északi és déli támadásokkal megsemmisíti a szovjet erőket, és visszaveszi a kezdeményezést. A szovjet vezérkar úgy döntött, hogy csapatai …

Érdekel a cikk folytatása? »

Amerikai sikerek a Távol – Keleten

A csendes-óceáni hadszínteret 1943 őszén az amerikaiak kettéosztották. Nimitz tengernagy a Csendes-óceán középső részén, a legrövidebb úton közeledett flottájával, légierejével és tengerészgyalogságával Japán felé, míg MacArthur tábornok az óceán délnyugati részéről kiindulva új-Guineát és a Fülöp-szigeteket célozta meg. 1943 őszén mindkét irányba, lényegében egy időben indult meg az offenzíva. 1944 …

Érdekel a cikk folytatása? »

A Jaltai konferencia

A szövetséges csapatok már Németország háború előtti határaihoz közeledtek, de még mindig igen számottevő német haderővel kellett szembenézniük. Kb. 7,5 millió német katona állt még fegyverben. A keleti fronton 1945 januárjában a németek feladták Varsót és a sziléziai iparvidéket, majd a hónap végén Zsukov seregei átlépték az 1938-as német határt. …

Érdekel a cikk folytatása? »

Az európai rendezés alapelvei

Nem a Jaltában elfogadott döntések szolgáltatták ki az érintett államokat a Szovjetuniónak. A szovjet hadsereg jelenléte, amely a koalíciós háború eredménye volt, tette lehetővé Sztálinnak, hogy a jaltai határozatokat tetszése szerint, a szovjet érdekek alapján értelmezze. Gyakorlatilag csak a lengyel határokra vonatkozó állásfoglalást valósította meg, azt is tágan értelmezve, Németország …

Érdekel a cikk folytatása? »

Az Európai háború vége

Németország kapitulációja „Az orosz csapatok kétségkívül le fogják rohanni egész Ausztriát, és be fognak vonulni Bécsbe. Ha Berlint is elfoglalnák, illetéktelenül beléjük vésődnék az a benyomás, hogy a közös győzelemhez való hozzájárulásuk túlsúlyban volt. Nem szülhet bennük ez a tény olyan lelkiállapotot, amely majd a jövőben súlyos és félelmetes nehézségeket …

Érdekel a cikk folytatása? »

Magyarország a háborúban (1941 december – 1944 március)

Bárdossy politikájának csődje A hitleri villámháború kudarca már 1941 őszén óvatosabb magatartásra késztette Horthyt és Bárdossyt. A kormányzó leváltotta Werth Henrik vezérkari főnököt, aki a magyar fegyveres erők még nagyobb arányú bevetését szorgalmazta. A helyére kinevezett Szombathelyi Ferenc vezérezredes arra törekedett, hogy a frontra küldött csapatokat visszahozzák. A Gyorshadtest – …

Érdekel a cikk folytatása? »

Az Antifasiszta politikai erők

A Szociáldemokrata Párt és a szakszervezetek a hadbalépés után is megőrizték legalitásukat, ami egyedülálló jelenség volt Európának ebben a régiójában. Az adott törvényes lehetőségek között a legális munkásmozgalom tengelyellenes propagandát folytatott, támogatta az antifasiszta függetlenségi mozgalmat, és képviselte a munkásság gazdasági érdekeit. Az SZDP politikájának célja volt, hogy lehetőség szerint …

Érdekel a cikk folytatása? »

Kállay Miklós miniszterelnök

Kállay Miklós kormánya 1941-42 fordulójának eseményei megérlelték az uralkodó körök elhatározását, hogy a feltétlen németbarát Bárdossy Lászlónak távoznia kell. 1942 márciusában a kormányzó Kállay Miklóst nevezte ki miniszterelnökké. Kállay olyan politikusként vált ismertté, aki a szélsőségekkel szemben a mérséklet, a németek iránti elkötelezettséggel szemben a sajátos magyar érdekek képviselője. Miniszterelnöksége …

Érdekel a cikk folytatása? »

Örökbarátsági egyezmény

Bárdossy külügyminiszter szerint lépni kell, mert ha elutasítják Berlin kívánságát, akkor a németek bevonulnak Magyarországra, bábkormányt juttatnak hatalomra, amely teljes mértékben kiszolgáltatja nekik az országot. Horthy is hajlott a cselekvésre. Jugoszlávia veresége felvillantotta a reményt nemcsak a Bácska és a Bánát visszafoglalására, hanem egy adriai kijárat megszerzésére is. Horthy magatartását …

Érdekel a cikk folytatása? »