Románia 1944. augusztus 23-i átállásával a szovjet hadsereg a Kárpátokon belülre került. 25-étől román támadások érték a Székelyföldet, 27-én a 2. Ukrán Front átlépte az akkori magyar határt. Horthy kormányzó, az átmeneti német hatalmi megingást kihasználva, 29-én Lakatos Géza vezérezredest nevezte ki miniszterelnökké. Az új kormányfő legfőbb feladata az ország …
Érdekel a cikk folytatása? »Örökbarátsági egyezmény
Bárdossy külügyminiszter szerint lépni kell, mert ha elutasítják Berlin kívánságát, akkor a németek bevonulnak Magyarországra, bábkormányt juttatnak hatalomra, amely teljes mértékben kiszolgáltatja nekik az országot. Horthy is hajlott a cselekvésre. Jugoszlávia veresége felvillantotta a reményt nemcsak a Bácska és a Bánát visszafoglalására, hanem egy adriai kijárat megszerzésére is. Horthy magatartását …
Érdekel a cikk folytatása? »A „Főméltóságú Úr” jogköre
Az államfői jogkört a kormányzó töltötte be, aki a „Főméltóságú úr” címet viselte. Néhány vonatkozásban kevesebb joggal rendelkezett, mint a megkoronázott király, például tisztsége nem öröklődött, vagy nem adományozhatott nemességet. Viszont a királlyal azonos mértékben élhetett a legfelső hadúri jogokkal, őt illette a döntés a hadsereggel összefüggő valamennyi ügyben. A …
Érdekel a cikk folytatása? »