Különösen előnytelen helyzetbe került a jelentős mértékben kivitelre termelő mezőgazdaság. Terményei nem bizonyultak versenyképesnek, mert a tengerentúli országok magasabb technikai színvonalon, kisebb önköltséggel termeltek. A világpiaci áresés elsősorban a gabonát érintette, amely Magyarországon a termelés súlypontját képezte. A belföldi értékesítést ugyanakkor korlátozta a hazai piac szűkös befogadóképessége. A mezőgazdasági termékek …
Érdekel a cikk folytatása? »
Ha a paraszti népességen belüli arányokat nézzük, a két világháború közötti magyar paraszt jellegzetes típusa nem a birtokos paraszt, hanem a törpeparcellás vagy a nincstelen agrárproletár volt. Kereken hárommilliós rétege a paraszti népesség több mint kétharmad részét tette ki. Kialakulásában az iparosodás és az urbanizáció elégtelen volta játszotta a főszerepet. …
Érdekel a cikk folytatása? »
A föld- és parasztkérdés a magyar társadalmi fejlődés központi problémája maradt a két világháború közötti időszakban is. A kezdetleges munkaeszközökkel rendelkező kisárutermelő parasztság gazdaságaiban a család végzett minden munkát. Önálló megélhetést csak a legalább 15 holdas birtok nyújtott. Öt hold alatti töredékparcella pedig egyáltalán nem tudta eltartani tulajdonosát.Ruhára, kultúrára alig …
Érdekel a cikk folytatása? »
LifePress Életmód magazin