LifePress Életmód magazin
Ezeket is nézd:
A csuklóízületi alagút a csuklóízület hajlító oldalán a kéztőcsontok és a fölötte elhelyezkedő kötőszövetes rostok által határolt tér. Az alagút egyik falát a kéztőcsontok, másik falát a csuklóízületet alkotó kéztőcsontok két széle között futó kötőszövetes szalag alkotja. A csontok és a szalagok rugalmatlansága miatt a tér mérete állandó, tágulni nem képes. Az alagútban futnak az ujjak hajlító inai, valamint az ujjak egy részét ellátó érző ideg.
Ha a csuklóízületi alagút valamilyen oknál fogva beszűkül, úgynevezett csuklóízületi alagút-szindróma alakul ki. Az alagút beszűkülése során az alagútban futó, a hüvelyk-, mutató- és középső ujj mindkét oldalát, valamint a gyűrűsujj egyik oldalát és a hüvelypárna izmainak egy részét beidegző nervus medianus összepréselődik. Ennek következtében az ideg által ellátott területeken érzészavar, illetve mozgászavar alakul ki. A tenyérpárna izomzatának egy része elsorvad.
A csuklóízületi alagútban az ínhüvelyek a kéz túlerőltetése, gyulladása, reumás megbetegedése következtében megduzzadhatnak. A duzzanat miatt a csuklóízületi alagút beszűkül. A nervus medianus összenyomódik.
Az alkar- és csuklótáji sérülések – törések, zúzódások – kapcsán, illetve a törés-gyógyulás során kialakuló csontnövekmények, kötőszöveti felrakódások miatt is kialakulhatnak. Bizonyos foglalkozási ártalmak kötőszöveti degenerációt, zsugorodást okozhatnak a csuklóízületi haránt szalag kötőszövetében. A szalag által áthidalt tér beszűkül.
Az ínhüvelygyulladás okozta duzzanat a pihentetés és gipszkötés hatására rendszerint megszűnik, az idegre nehezülő nyomás csökken. Ha a pihentetés önmagában nem eredményes, a térszűkület megszüntetése érdekében a csuklóízületi haránt szalagot műtét során átvágják.
