LifePress Életmód magazin
Ezeket is nézd:
Területe a Pilis- a Visegrádi- és a Börzsöny-hegységeket, az Ipoly-völgy Hont és Balassagyarmat közötti szakaszát és a Szentendrei-szigeten húzódik. Magyarország leggazdagabb élővilágú nemzeti parkjainak egyike. A nemzeti park növényzete nagyon sokszínű. 1997 -ben alapították. Területe: 603,14 km². Inkább a bakancsos turisták, a téli sportok világa, ahol jellemző a gyalogos természetjárás. A Dunába, illetve az Ipolyba ömlõ patakok, valamint a Pilis karsztvízkészlete kiemelkedő jelentőségű víztani értéket alkotnak. Csaknem egész területére jellemző a zárt erdőtakaró. A nemzeti park területén előforduló védett és fokozottan védett fajok száma meghaladja a 700-at. Növény és állatvilága rendkívül nagy.
Előfordul a bödöncsiga és a rajzos csiga. A szirti páfrány, havasalji rózsa és a gímpáfrány ritkán fordul elő. Sok az erdei énekes- és ragadozó madár, a folyók mentén pedig vízi.-parti és gázlófajok különböző fajtái láthatóak. Időnként feltűnhet egy réti sas is. A vízparthoz közel tömegesen élnek a kérészek. A barlangok rengetek denevérnek adnak élőhelyet. A nagytestű ragadozók közül a háborítatlan erdőkben időnként feltűnik a hiúz, a vizek mentén pedig a vidra. A legértékesebb itt élő halfaj a petényi márna. Milyen állat lehet ez? Egy 20-25 cm-es halfajta amely tiszta vízű patakokban él. Halakban elég gazdag az Ipoly vízgyűjtő területe. Gyakori, bár kevésbé feltűnő a törékeny gyík. Megunhatatlan látványa kalandos piknikekre, napsütéses hajókázásra, erdei patak parti pihenésre csábítja az embereket a Duna-Ipoly Nemzeti Park.
