A rövid arcú kenguruk egyetlen megmaradt képviselője (latin nevén Lagostrophus fasciatus ). Ebbe a csoportba valaha mintegy 12 faj tartozott, közöttük egyes fajok hatalmasra nőttek: akár 2oo kilogrammosra és 3 méter magasra. A mai keresztsávos nyúlkenguru azonban kisebb mint a házi macska.
A végveszélyben lévő keresztsávos nyúlkengurut leginkább a rókák és a vadmacskák veszélyeztetik, konkurenciát viszont a kecskék és nyulak jelentik számára. A nagy szárazság szintén erősen tizedeli állományát. Élőterülete is annyira kicsi és elszigetelt, hogy egy erdőtűz akár az egész populációt el tudná pusztítani.
Növényevő, főleg füveket, gyümölcsöket és más növényeket eszik.
Súlya 1,3-2,1 kg közötti, testhossza 4o-45 cm, amihez 35-4o cm-es farok tartozik.
Társas életmódot folytat, sűrű cserjésekben él elsősorban, de föld alatti járatokat is készít. Éjszaka aktív.
Valaha elterjedt volt egész Délnyugat-Ausztráliában, illetve a keleti Murray-medence vidékén. Mára három szigetre tömörültek a nyugati partvidéken. Viszonylag sokáig él (körülbelül 6 évig), de gyakran áldozatául esik a rókáknak és macskáknak. A szárazság ugyancsak veszélyes rájuk nézve, mert a szükséges víz nagy részét táplálékukból nyerik, ám a kiszáradt növényekből nem sok jut nekik belőle.
A nőstény egy-két éves korában kezd szaporodni, egyetlen utódját erszényében hordozza még hat hónapig. Szárazság idején elraktározza az élelmét és nem szaporodik.
Fogságban való szaporítása és a visszatelepítés eredményeképp a keresztsávos nyúlkenguruk száma növekedhet.
CímkékAusztrália emlős erszényes kenguru nyúlkenguru wallabi
Ezt mindenképpen olvasd el!
Óriáspanda
Az óriáspanda Földünk egyik legritkább állatfaja. Sokáig nem tudták biztosan eldönteni melyik állattal van rokonságban, …