LifePress Életmód magazin
Ezeket is nézd:
Ha a gyermekünk közeledik a három éves korhoz, érdemes elgondolkodni azon, hogy nem tenne-e jót neki, ha óvodába járna. Ott sok kis barátra talál, és olyan felnőttek gondozzák, akik szakszerűen foglalkoznak vele. Rengeteg új, érdekes tevékenységet próbálhat ki, alkalma lesz barátkozni és egy közösség tagja lesz. Nem utolsósorban meg fogja tanulni, hogy a mama nélkül is boldoguljon. Biztos, hogy problémákat okoz neki, ha beíratjuk óvodába, ha félénk, ha túlságosan ragaszkodik hozzánk, nehezen barátkozik gyerekekkel, alig akar szóba állni felnőttekkel; az ellen is tiltakozik, hogy kimenjünk a szobából és szinte állandóan a nyomunkban van. Az óvodák többsége megkívánja, hogy a gyermek szobatiszta legyen. Figyelembe kell venni, hogy amikor először marad ott az óvodában, ez olyan traumatikus élmény a gyereknek, amelyre nem tudjuk igazán felkészíteni, mert nincs ehhez hasonló helyzet, amelyet szokatásképpen megismertethetünk vele. Megnyugtathat az a tudat, hogy a gyerekek többsége nehézség nélkül megszokja az óvodát és annyira jól érzi magát, hogy vakációban még hiányzik is neki. Ha gondosan előkészítjük, át tudjuk segíteni a gyereket az ijesztőnek tűnő első időszakon és nem kell azt éreznie, hogy cserben hagytuk. (Azzal természetesen számolnunk kell, hogy némelyik gyermek számára egészségi szempontból hátrányos lesz az óvoda; többet fog majd betegeskedni, főleg eleinte; óhatatlanul elkapja a többiektől a náthát és a különböző fertőző betegségeket. A legtöbb gyerek általában hamarosan hozzáedződik a megváltozott körülményekhez, de akad olyan is, aki annyit betegeskedik, hogy egyszerűen „nem bírja” az óvodát.)
