LifePress Életmód magazin
Ezeket is nézd:
Nehéz megőrizni nyugalmunkat a valóban nehéz természetű babával, aki egyre csak sír, akármit teszünk is. Végig próbálunk mindent, amit ilyenkor tehetünk, mégsem tudjuk megnyugtatni. A folyton síró baba hangja idegesíti az embert, és ha a baba elutasítja minden próbálkozásunkat, hogy megnyugtassuk, ez rosszul esik a szülőnek, és úgy érzi, nem felel meg feladatának Van szülő, akit a végén elfog a méreg; már-már azt hiszi, a baba szándékosan sír. Erről persze szó sincs, a pici baba azért sír, mert genetikailag erre van beprogramozva, és addig sír, amíg nem értik meg jelzését, és nem adják meg neki, amire szüksége van. Ha nem értettük meg és nem elégítettük ki igényét, ördögi kör (cirkulus vitiosus) kezdődik: mi idegesek és feszültek leszünk, mert a baba sehogy sem akarja abbahagyni a sírást; ha idegesek vagyunk, és nem nyugodtan foglalkozunk vele, a baba még többet fog sírni, végül ő is, mi is elkeseredettek, ingerültek leszünk. Mi tehetünk, ha a babánk folyton sír? Először is próbáljuk megőrizni nyugalmunkat, ne idegeskedjünk feleslegesen. Amikor csak lehet, vegyük igénybe férjünk segítségét; lássuk el a babát felváltva. Magunkat kíméljük ezzel, no meg az apa fellépése talán sikeresebb lesz, mint a miénk. Ne tekintsük a baba viselkedését szándékos elutasításnak. Nem tehet róla, hogy így viselkedik, amikor kétségbeesett igyekezettel próbál alkalmazkodni a külvilághoz. Fogadjuk el a babát olyannak, amilyen bánjunk vele természetének megfelelően. De legyünk akkor is nyugodtak, amikor nagyobb lesz és megváltozik. Fogadjunk el minden segítséget barátainktól, rokonainktól. Mindenáron ki kell magunkat pihenni; ha egy rokonunk, barátnőnk vállalja, hogy akárcsak egy-két óra hosszat, két etetés között vigyáz a kicsire, új erőre kapunk.
