LifePress Életmód magazin
Ezeket is nézd:
Nem csoda, hogy a fogcsikorgatással nem foglalkozunk, hiszen csak ritkán vesszük észre, mit csinálunk éjszaka álmunkban. Így csak akkor jövünk rá, hogy baj van, amikor párunk könyörögve felráz, hagyjuk abba a rettenetes zajt, vagy ha a fogorvosunk figyelmeztet, hogy fogaink elkoptak. „Nyugalmi állapotban – tehát amikor nem rágunk vagy beszélünk – állkapcsaink illeszkednek egymáshoz, de a kettő között mindig marad egy kis rés. Ha ez a rés eltűnik, vagy túl nagy, akkor az állkapcsunk „keresni” kezd, így alakul ki ez a fel-le, illetve oldalirányba történő mozgás” – mondja dr. Káldy Adrienn fogorvos. „Ha a rágóizom stressz hatására még meg is feszül, akkor csikorognak a fogak. Csakhogy ettől reggel gyakran fejfájással, arcizom- és állkapocsizom, nyak-, illetve hátfájással ébredünk. Ráadásul az alvással töltött idő sem pihentető, hiszen egész éjszaka mozgatjuk a csikorgatástól a testünk” – figyelmeztet a szakember.
Szinte nincs olyan ember, aki élete egy-egy stresszesebb időszakában ne csikorgatná éjjelente a fogát.
Mit mond a pszichológus?
„Mindennapi feszültségeink után az éjszakai kényszeres rágás tehetetlen agressziónk egyik jele” – állítja Pethő Anikó pszichológus. „Ez átmeneti szükségállapot, amelyet úgy tudunk hatástalanítani, ha tudatosítjuk magunkban az agressziót, elfogadjuk, és a megfelelő helyre építjük be az életünkbe.” Ha fogcsikorgatásunkhoz rendszeres alvászavar is társul, és a jelenség állandósul, akkor az autogén tréning, a hipnózis, a progresszív relaxáció vagy éppen egy új módszer, a fókuszolás is segítségünkre lehet.
