LifePress Életmód magazin
Ezeket is nézd:
Darwin óta tudjuk, hogy a növény- és állatvilág összes fajai egyetlen hatalmas fejlődési folyamat különböző szintjeinek leágazásai. Az ember az emlősállatok közül emelkedett ki. Fejlődéstanilag az emberszabású majmok (az afrikai csimpánz és gorilla, valamint a délkelet-ázsiai orángután és gibbon) állnak hozzánk legközelebb, nemcsak testalkatilag, hanem intelligenciájukat, pszichikus működésüket tekintve is. Éppen ezért lehetnek tanulságosak társas kapcsolataik a házasság eredete szempontjából.
A legutóbbi száz évben kibontakozott egy érdekes, új tudomány, az ún. etológia, amely az állatok természetes körülmények között tanúsított viselkedésével, szokásaival foglalkozik. Az etológusok megfigyeléseiből ma már sok mindent tudunk a magasabb rendű állatok nemi kapcsolatairól, fajfenntartó viselkedéséről is. Az újabb adatok legnagyobbrészt megerősítették Morgan és Engels megállapításait az őseredeti promiszkuitásról, vagyis arról, hogy az emberré válás időszakában a nemi kapcsolatok teljesen szabadok, véletlenszerűek és rendezetlenek voltak. A legtöbb majomfajnál ugyanis többé-kevésbé ma is ez a helyzet. A hím és nőstény állandó jellegű (házasságszerű) kapcsolata úgyszólván ismeretlen; az anya-gyermek egység az egyetlen stabil kapcsolat. Ez is csak addig tart, amíg a majomgyerek el nem éri a serdülőkort.
Csakhogy éppen itt bukkanunk a család egyik fontos előzményére! A majmoknál ugyanis a gyermekkor hosszabb, mint bármely más állatfajnál. Éspedig annál hosszabb, minél fejlettebb majomfajról van szó, vagyis minél közelebb áll az emberhez. A serdülés átlag 4 5 éves korban következik be, a teljes felnőtté válás pedig 5-10 éves korban.
