LifePress Életmód magazin
Ezeket is nézd:
Az okapi a lóra vagy a zebrára hasonlít leginkább, de a zsiráfnak rokona. Először 19o1-ben írtak róla tudósok. Az egyetlen olyan emlős, amelyik a füle belsejét is eléri a nyelvével.
Közép-Afrikában, a Kongó-medence sűrű esőerdeiben él, folyók közelében.
Az okapi létét veszélyezteti az erdők pusztítása és a települések terjedése. Ugyan az erdőben együtt tud élni az emberrel, de a nagyobb mértékű letelepülés elriasztja. Még mindig vadásszák bőre és húsa miatt, annak ellenére, hogy ezt törvény tiltja.
Az Okapi Rezervátum és a Maiko Nemzeti Park védi állománya egy nagy részét, ami hossszútávú túlélésükben nagyon nagy szerepet játszik.
Növényevő állat, leveleket, fűféléket, gyümölcsöket, gombákat fogyaszt. Súlya 21o-25o kg, testhossza 1,9-2 méter, farka 3o-42 cm, testmagassága 1,5-1,7 méter közötti.
Az okapi magányos, nagy termetű állat, legelésre hosszú kék nyelvét használja. Megeszi a mérgező növényeket és gombákat is, és leégett fák elszenesedett részeit fogyasztva semlegesíti a mérgeket. Lába csíkos, szőre színe lilásfekete. Feltételezések szerint a csíkok arra szolgálnak, hogy segítségükkel a kis okapi könnyebben követi anyját, illetve hogy beleolvadjon környezetébe.
Az újszülött borjú külseje egészen más, mint a felnőtteké: vastag a lába, rövid a nyaka és apró a feje. A kis okapi hónapokig nem önálló még: anyja tejét issza csak, a füvön fekszik és alszik. Később kezd csk szilárd táplálékot fogyasztani. Anyja alacsony frekvenciájú hangon kommunikál vele, az elefánthoz hasonlóan, az emberi fül számára ez nem érzékelhető.
Bár az okapi a tudomány számára 19o1-ig ismeretlen volt, a közép-afrikai emberek régóta tudtak róla. Alacsony példányszáma és félénk, rejtőző természete miatt nem sokat tudunk arról, hogy a vadonban hogyan viselkedik. Úgy tűnik, hogy a hím a lábán található illatmirigyek segítségével megjelöli területét. Ugyancsak a hím rendelkezik egy kis szarvval a fején, a zsiráféhoz hasonlóval.
