A 654-ben alapított jumiégesi Bencés kolostor egészen Szent Philibert-ig (617-684) vezethető vissza. Az újabb építésű templomot 1067-ben avatták fel, az alkalomra az angol király, Hódító Vilmos is elment. 1790-ben az építményt kőfejtőként használták, a kórust pedig felrobbantották. Napjainkban a templom az egyik leglenyűgözőbb román kori rom.Az 1170-ban újonnan épített lisieuxi …
Érdekel a cikk folytatása? »Hamburg építészeti csodái
A német expresszionizmus egyik mesterműve a Fritz Höger (1877-1949) által 1922-1923-ban építtetett hatalmas irodaház, a Chile-ház amelynek óriási épületéle egy óceánjáró gőzhajó orrára hasonlít. Egyes formáiban hűen idézi az észak-német román kori téglaépítészetet, például 2800 tökéletesen egyforma ablakával. A BRT építészek (Bothe, Richter, Teherani) 1998 és 2001 között építették a …
Érdekel a cikk folytatása? »Svájc építészeti csodái
A bázeli székesegyházat a 13. században egy korábbi Karoling épület föl emelték, majd egy évszázaddal később toldották meg a karcsú homlokzati tornyokkal. Az úgynevezett Gallusz-kapu a német nyelvterület egyik legfigyelemreméltóbb alakzatos kapuja. Az északi oldalhajóban helyezték el a holland humanista, Rotterdami Erasmus (kb. 1465-1536) földi maradványait. A legtökéletesebb bencés eszmények …
Érdekel a cikk folytatása? »Franciaország Notre Damejai
A 12. század közepén kezdték el építeni a normann hercegek koronázási és temetkezési helyszínéül szolgáló rouenni Notre-Dame-ot. Különösen érdekesek a főhajóban található egyedi álampórák és a burjánzó, halhólyag-motívumos gyönyörű nyugati szárny, azon belül is leginkább a híres Vaj-torony. A hajókereszteződésben álló torony 151 méteres magasságával sokáig világrekorder volt, mígnem 1877-ben …
Érdekel a cikk folytatása? »Belgium építészeti csodái I.
Az antwerpeni Miasszonyunk-katedrális tervezett öt tornyából csak a finom kőfaragásokkal díszített északi torony készült el, amely 123 méteres magassággal büszkélkedhet. Az 1352-ben elkezdett és csak a 15. században befejezett, héthajós bazilika főhajójában fő látványosságként Peter Paul Rubens négy mesterműve tekinthető meg. A kikötőváros Antwerpen gazdagságáról és jelentőségéről egyértelmű tanúbizonyságot tesz …
Érdekel a cikk folytatása? »Ausztria építészeti csodái
A Sankt Florian-i Ágoston-rendi kanonoki apátság újjáépítését 1686-ban kezdték meg. A hatalmas csarnoktemplom építésze Carlo Antonio Carlone (kb. 1635-1708) volt. Halála után az építést Jakob Prandtauer (1660-1726) vette át, ő alkotta meg a világon akkoriban egyedülálló belső és külső épületrészt összekötő lépcsőt, valamint az osztrák kolostorkastélyok legnagyszerűbb dísztermét.Az 1138-ban alapított …
Érdekel a cikk folytatása? »Cseperedik a baba
Az eddig háttérbe húzódó apukák is most már bátran etethetik a kicsit – persze csak ha szakít rá időt -. birkózhatnak, játszhatnak vele anélkül, hogy megbontanák a már hanyatlófélben lévő szimbiózist az anyával. Különösen élvezetes játéka ennek a korszaknak a hancúrozás, a testével való játék, csiklandozás. hiszen a környezetével együtt …
Érdekel a cikk folytatása? »A paradicsomi állapot felbomlása
Úgy 5-6 hónapos kora körül a kisbaba egyre fokozódó figyelmet tanúsít a külvilág iránt. Ez a kis szimbiózis, amit nem véletlenül neveztem paradicsomi állapotnak, kezd egyre inkább megbomlani. Az eddig karjainkba simuló él velünk eggyé válni akaró csecsemő most egyre gyakrabban tolja el magától az édesanyját, csakhogy szemügyre vehessen egy …
Érdekel a cikk folytatása? »Díszfű belső díszítésre
Belső díszítésekhezCsokrokban, virág összeállításokban, díszítésekhez, zöld kísérőnövényként is használhatjuk a füveket. Ezek szerény, de jól sikerült kísérletek és próbálkozások a nagyközönség felé.Külföldön már több díszfüvet látunk virágüzletekben. Ezek sokszor a szivárvány minden színére festve díszelegnek a boltok kirakatában. Ez ugyan nem követendő példa, de annak jele, hogy ott kedvelik és …
Érdekel a cikk folytatása? »A Városligeti Műjégpálya története
A Városligeti Műjégpálya Budapest egyik legrégebbi sportlétesítményeinek egyike. 1869 novemberében Kresz Géza megalapította a Pesti Korcsolyázó Egyletet a korcsolya, mint téli sport magyarországi népszerűsítésének érdekében. Az egyesület kérelmezte a városi tanácstól a Városligeti tó egy részének korcsolyapályaként történő használatát, mely kérelmet a tanács engedélyezett, méghozzá díjmentesen. 1870-ben Rudolf főherceg jelenlétében …
Érdekel a cikk folytatása? »