A gondolkodás

A világ megismerése nem egy passzív információ befogadás, hanem egy igenis konstruktív folyamat.Tanulmányaink miatt emelhetjük ki egy-egy részét aszerint, hogy például az információ felvételét vagy tárolását vizsgáljuk.E részterületek elkülönített vizsgálata azonban önmagában csak mechanikus elvek felállítását teszi lehetővé.A megismerés részfolyamatainak ( például észlelés, emlékezés, figyelem) közös eleme az információ megszerzése, átalakítása.Ez azt jelenti, hogy a felfogott ingerekből olyan értelmes szerkezetig jutunk el, amelyek túlmutatnak az eredeti információn.Ez a többlet, vagyis a minden megismerési folyamatban benne sejlő gondolkodási mozzanat fejeződik ki abban a felismerésben, hogy valamennyi információ-feldolgozási tevékenység aktív, konstruktív természetű folyamat.Például: „találkozunk” egy barna, négy lábú dologgal, és azt asztalként ismerjük fel.A megnevezés, a kategorizáció azon múlik, hogy korábbi tapasztalataink és az „asztal” fogalom ismerete alapján látott dolog mely jegyeit emeljük ki, tekintjük meghatározónak a besorolás szempontjából.Tehát egy ilyen egyszerű fogalomalkotásban is felismerhető az érzékelési, figyelmi, és emlékezeti folyamatok együttműködése, és megfordítva, az általánosítás folyamán azt is látjuk, hogy a legelemibb fogalomalkotás is kategorizációs, vagyis gondolkodási műveleteket feltételez.Ezáltal egyértelműen látható, hogy a kategorizáció (más néven gondolkodási művelet ) elvégzése mögött elemi következtetések sejlenek.