Állategészség védelem: Szarvasmarha-leukózis

A szarvasmarha-leukózis (Enzootiás Bovin Leucosis, EBL) lassan kifejlődő betegség, amely a limforetikuláris rendszer sejtjeinek és szöveteinek daganatos burjánzásában nyilvánul meg, és következetesen halálos kimenetelű.Kóroktan. A szarvasmarha-leukózis kórokozóját a Retroviridae család, Retrovirusok genusába sorolják.Fiatal borjak különösen érzékenyek a vírus iránt, de a juh és a kecske is fogékony. A természetes testváladékok: a tej, az orrváladék, a nyál, a vizelet, a bélsár tartalmazhat vírust. A testváladékok vírusközvetítő szerepe annál nagyobb, minél több bennük a limfocita. A fertőzés legnagyobb számban akkor alakul ki, amikor az állatokon sorozatkezelést (vérvétel) végeznek fertőtlenítés vagy eszközcsere nélkül. A fertőzés közös légtérben tartott állatok bronchusszekrétumával is terjed.Kórfejlődés. A betegség lefolyásában három szakasz figyelhető meg:1. lappangási szakasz (klinikai tünetek nélkül),2. pretumoros szakasz (a kvalitatív és kvantitatív vérkép megváltozik),3. tumoros szakasz (daganatok képződése).Tünetek. A szarvasmarha-leukózis lappangási ideje közel egy év. A betegség első tünete, hogy a vérben megszaporodnak a limfociták. Majd a nyirokcsomók megduzzadnak, az állatok fáradékonyak, levertek, étvágytalanok, emésztési és vérkeringési zavarokkal küzdenek, tejtermelésük csökken, lesoványodnak. A leukózis daganatos formája minden esetben elhullással járó betegség.Védekezés. A szarvasmarha-leukózis gyógyíthatatlan betegség, a vírus terjedését kell megakadályozni körültekintő, higiéniailag kifogástalan tartási körülmények biztosításával.