Keresztsávos nyúlkenguru

A rövid arcú kenguruk egyetlen megmaradt képviselője (latin nevén Lagostrophus fasciatus ). Ebbe a csoportba valaha mintegy 12 faj tartozott, közöttük egyes fajok hatalmasra nőttek: akár 2oo kilogrammosra és 3 méter magasra. A mai keresztsávos nyúlkenguru azonban kisebb mint a házi macska.A végveszélyben lévő keresztsávos nyúlkengurut leginkább a rókák és a vadmacskák veszélyeztetik, konkurenciát viszont a kecskék és nyulak jelentik számára. A nagy szárazság szintén erősen tizedeli állományát. Élőterülete is annyira kicsi és elszigetelt, hogy egy erdőtűz akár az egész populációt el tudná pusztítani.Növényevő, főleg füveket, gyümölcsöket és más növényeket eszik.Súlya 1,3-2,1 kg közötti, testhossza 4o-45 cm, amihez 35-4o cm-es farok tartozik.Társas életmódot folytat, sűrű cserjésekben él elsősorban, de föld alatti járatokat is készít. Éjszaka aktív.Valaha elterjedt volt egész Délnyugat-Ausztráliában, illetve a keleti Murray-medence vidékén. Mára három szigetre tömörültek a nyugati partvidéken. Viszonylag sokáig él (körülbelül 6 évig), de gyakran áldozatául esik a rókáknak és macskáknak. A szárazság ugyancsak veszélyes rájuk nézve, mert a szükséges víz nagy részét táplálékukból nyerik, ám a kiszáradt növényekből nem sok jut nekik belőle.A nőstény egy-két éves korában kezd szaporodni, egyetlen utódját erszényében hordozza még hat hónapig. Szárazság idején elraktározza az élelmét és nem szaporodik.Fogságban való szaporítása és a visszatelepítés eredményeképp a keresztsávos nyúlkenguruk száma növekedhet.