
Darwin óta tudjuk, hogy a növény- és állatvilág összes fajai egyetlen hatalmas fejlődési folyamat különböző szintjeinek leágazásai. Az ember az emlősállatok közül emelkedett ki. Fejlődéstanilag az emberszabású majmok (az afrikai csimpánz és gorilla, valamint a délkelet-ázsiai orángután és gibbon) állnak hozzánk legközelebb, nemcsak testalkatilag, hanem intelligenciájukat, pszichikus működésüket tekintve is. Éppen ezért lehetnek tanulságosak társas kapcsolataik a házasság eredete szempontjából.A legutóbbi száz évben kibontakozott egy érdekes, új tudomány, az ún. etológia, amely az állatok természetes körülmények között tanúsított viselkedésével, szokásaival foglalkozik. Az etológusok megfigyeléseiből ma már sok mindent tudunk a magasabb rendű állatok nemi kapcsolatairól, fajfenntartó viselkedéséről is. Az újabb adatok legnagyobbrészt megerősítették Morgan és Engels megállapításait az őseredeti promiszkuitásról, vagyis arról, hogy az emberré válás időszakában a nemi kapcsolatok teljesen szabadok, véletlenszerűek és rendezetlenek voltak. A legtöbb majomfajnál ugyanis többé-kevésbé ma is ez a helyzet. A hím és nőstény állandó jellegű (házasságszerű) kapcsolata úgyszólván ismeretlen; az anya-gyermek egység az egyetlen stabil kapcsolat. Ez is csak addig tart, amíg a majomgyerek el nem éri a serdülőkort.Csakhogy éppen itt bukkanunk a család egyik fontos előzményére! A majmoknál ugyanis a gyermekkor hosszabb, mint bármely más állatfajnál. Éspedig annál hosszabb, minél fejlettebb majomfajról van szó, vagyis minél közelebb áll az emberhez. A serdülés átlag 4 5 éves korban következik be, a teljes felnőtté válás pedig 5-10 éves korban.
Hozzászólások (0)
Jelentkezz be, hogy hozzászólhass!
BejelentkezésMég nincs hozzászólás.
Legyél az első, aki hozzászól!