LifePress Életmód magazin
Ezeket is nézd:
Jegyei: a felső állkapcsi lemez széles, mindkét oldalon csak egy-egy foggal. Az alsó állkapcsi lemezen 6-10 fog ül. A szájkorong hegyes, belső és külső, körkörösen rendeződött ajakfogakkal, amelyek a korong alsó felén sertés részt képeznek. Az elülső nyelvlemezen nincs középső beszögellés, elülső peremén 13 fogacska ül, közülük a középső megnagyobbodott és szélesebb a többinél. A két hátúszó mindig külön helyezkedik el. E faj teste a közepéhez közel a legvaskosabb. Színezete: a kifejlett állatok hátoldala a sötétbarnától a hamuszürkéig változik, hasoldaluk fehéres. Testhossza.- 18-30 cm, lárva alakban 19 cm-ig. Élőhelye: a Duna középső és alsó vízgyűjtője, de magában a Dunában nem él. Előfordul a Duna szlovákiai mellékfolyóiban, Magyarországon a Tisza vízrendszerében, valamint Romániában. Teljes elterjedése kevéssé ismert. Hazánkban védett. Életmódja: helyhez kötött (nem vándorló) édesvízi halfaj, elsősorban a márnás és pisztrángos hegyi patakokban. Tápláléka: a kifejlett állat szívótölcsérré alakult szájával halakra (pisztrángok, márnák, fejes domolykó, csíkok, kölönték stb.) és más hidegvérűekre szívja rá magát. fogazott nyelvével sebet ejt rajtuk, majd a felkapart húst és vért felszívja. Ha pisztrángos tavakba kerül, komoly károkat okozhat. Április-májusban elárasztott kavicszátonyokon ívik, a megtermékenyített ikrákból kikelő lárvák csendes vizű folyóöblökben fejlődnek.
Eudontomvzon vladvkovi
Korábban a tudomány megkülönböztette az Eudontomyzon vladykovi néven leírt fajt is. A legutóbbi évtizedben tisztázódott az ingolák rendszertani besorolása. Jelenlegi ismereteink szerint a hazai vizekben két, szigorúan védett ingola fordul elő:
a tiszai ingola (E. danfordi) nálunk csak a Tiszában és mellékvizeiben, a dunai ingola (E. mariae) a Duna teljes vízgyűjtőjében a Tisza kivételével. A korábbi álláspontot tükrözi a fent látható térkép. a tévesen önálló fajként leírt E. vladykovi elterjedéséről, amely technikai okok miatt maradt bent a kötetben.
