LifePress Életmód magazin
Ezeket is nézd:
Egy héthónapos már egyre fogékonyabb minden hangra, legyen az emberi beszéd vagy zene. Gőgicsélésében már megjelennek a két szótagú szavak, jobban mondva megkettőzi az eddig kiejtett szótagokat: „maama”, „biibi”, „daada”. Nyolc hónapos korában a kisbaba folytatja a gagyogást, de azt is megtanulja, hogyan kiabáljon tudatosan, ha magára akarja vonni a figyelmet. Ha a közelben van, amikor valakivel beszélgetünk, elmélyülten figyel arra, amit mondunk, aztán odafordul beszélgető partnerünkhöz és figyeli, mit válaszol nekünk. Gügyögése már zenei színezetű, megpróbál minket utánozni, ahogy gyerekdalt énekelünk neki, vagy a zenélő játékának a hangját. Kilenc hónapos korában a kisbaba beszéde észrevehetően csiszolódik, bonyolultabbá válik, kezdi összekapcsolni azokat a szótagokat, amelyeket már tud és mondatszerűen fűzi őket össze. A felnőtt beszéd emelkedő és ereszkedő hanglejtését utánozva már ilyeneket mond: „ka-mama-daba”. Amikor elkezd ilyen halandzsa-nyelven beszélni, tudjuk, hogy nemsokára már valóban megszólal. Tíz-tizenöt hónapos kora tájékán mondja ki az első „igazi” szót. Az időpont attól függ, mennyire képes a baba fizikailag a beszéd hangjainak formálására és, hogy mennyire tud értelmileg összekapcsolni egy tárgyat annak nevével. Szinte biztos, hogy olyan szavakat választ, amelyek számára érthető, fontos dolgokat jelölnek: személyeket (mama, papa); állatokat (kutya, cica); tárgyakat (lámpa, labda). A gagyogásról a szavak helyes formálására való áttérés azt jelenti, hogy a kisgyereknek fel kell cserélnie a még rosszul szabályozott hangok áradatát a megtervezett, tudatos, jól szabályozott beszéddel. A hangoknak meghatározott sorrendben kell következniük, mert csak így értheti meg őket, az akihez beszél. Ez még óriási feladat elé állítja a kicsi gyereket, ezért egyszerűsíti le gyakran az első szavak ejtését.
