LifePress Életmód magazin
Ezeket is nézd:
A növényi forrásokból származó béta-karotint néha az A vitamin provitaminjának nevezik. Megtalálható a növényi ételekben, és lényegében két, végeinél egymáshoz kapcsolódó A-vitaminmolekula alkotja. Ez a tápanyag a sárga vagy narancssárga festékanyagban található meg, melyet sok gyümölcs és zöldség tartalmaz. Az emberi szervezet könnyeit átalakítja a béta-karotint A-vitaminná.
Már 1830-ban elkülönítették a sárgarépából a sárga festékanyagot, és elnevezték karotinnak („répafesték”). Mindenesetre a karotin és az A-vitamin közötti kapcsolat 1919-ig ismeretlen volt, és további harminckét évbe telt, amíg a két tápanyag szerkezetbeli különbözőségeit feltárták.
Ma már ismert, hogy azok, akiknek étrendje sok béta-karotint tartalmaz, kisebb eséllyel esnek áldozatul különféle rákos megbetegedéseknek, mint azok, akik ugyanebből a tápanyagból kevesebbet fogyasztanak.
A béta-karotinra vonatkozó Nemzetközi Egység (NE) adatokat nem szabad összetéveszteni az A-vitamin NE-ben kifejezett hatásával. (Csak az A-vitamin NE-nek van tudományos jelentése.) A béta-karotin NE hárommal osztva adja az A-vitamin NE hatását, vagyis a hagyományosan 25 000 NE-nek (15 mg) minősített béta-karotin kiegészítés 8333 NE A-vitaminnal látja el a szervezetet.
Mi a hatása?
Az A-vitamin összes szerepe mellett, a béta-karotin szabadgyökpusztító hatása is ismert. Ez azt jelenti, hogy képes megóvni a sejtek kényes alkotó elemeit a károsodástól, és valószínűleg hatástalanítja a mutációt és rákot okozó anyagokat.
Mennyit?
Az össz A-vitamin beviteléhez hozzájárul az étkezési béta-karotin is. Éppen ezért nem beszélhetünk külön béta-karotin-szükségletről.
