Kezdőlap / Társadalom / Vallás / A hinduizmus- Síva

A hinduizmus- Síva

Síva az isteni szentháromság, Isvara, a Trimurti egyik (sorrendben utolsó) alakja. Két attribútummal látja el a hindu hagyomány, ő a pusztító, de egyben a megújító is.
Síva feleségének neve Umá. Umá a prakritit, az anyagot, az anyagvilágot, a mulandó természetű anyagot jelképezi. Síva házassága azt szimbolizálja, hogy a pusztítás csak az anyag vonatkozásában képzelhető el. A pusursa,az anyagnál sokkal magasabb minőségű szubsztancia(a szellem, a lélek) vetületében a pusztítás fogalma értelmetlen lenne, hiszen az természetében elpusztíthatatlan. A pusztítás csak az anyagra vonatkozhat.
Síva a szokásos ábrázolásokon elmélyült (meditatív) pózban – fél lótuszülésben – ül, mögötte a Himalája hófödte csúcsai, és a Sívához nagyon gyakran társított, vele összefüggésben szinte mindig megjelenő Kailásh hegy látszik. Síva egy tigrisen, azaz tigrisbőrön ül, a tigris szeme nyitva, arckifejezése elégedett, mondhatni mosolyog. Nyakában két csengettyű lóg.
Testtartása jelképezi a tökéletes belső harmóniát, azt, amit csak az igazság és a törvény legállhatatosabb keresői érhetnek el. Tudata az istenség (uttama purusa) tudatállapota.
Síva nemcsak a tökéletesség legmagasabb formáját jelképezi, de a bevett, hagyományos ábrázolásokon, testtartása utat mutat annak lehetséges eléréséhez is. Szemei félig lehunyva, sem nyitva, sem csukva nincsenek. Ennek hagyományos neve: szamabhavímudra.
Ha szemeit lehunyná, az annyit jelentene, hogy a külvilágot teljesen kizárta. Ha nyitva volnának, az a világban való teljes részvételt jelentené. A félig nyitott szemek tehát azt jelképezik, hogy elméje befelé tekint, az Én irányába, de külső irányban, fizikailag nem távolodik el a világtól, felfogja azt, és vele kölcsönhatásban, aktivitásban van.
Síva a meditáció, az elmélyülés állapotában ül. A meditáció út az Én felismeréséhez. Tiszta állapot, amely mindenekelőtt a teljes belső nyugalmat, az elme és az intellektus tökéletesen lecsendesedett állapotának megteremtését szolgálja.
Síva harmadik szemének elnevezése: gnjána-csakshu. Ez szó szerint a bölcsesség szeme.
Olyan szem, amelynek képessége messze túlmutat a „halandó” érzékszerveken. Nem anyagi értelmű, külsődleges, látható szervről van szó, hanem a legfelsőbb igazság törvényeinek látását jelenti. A harmadik szem megnyílása a felismerést, a világ valódi összefüggéseinek megértését jelképezi.

Ezt mindenképpen olvasd el!

A kereszténység hat alaptanítása

A kereszténység hat alaptanítása felsorolásszerűen, de a téma kibontása nélkül található meg a Bibliában. a …

Hozzászólás