A Lovagok utcája

A hosszú, meredek, macskaköves utca, melyet görögül Ippotón utcának neveznek, egyedülálló látványossága a szigetnek. Magát az utcát a XV. században építették, majd 1913 és 19360 között újították fel. Két oldalán középkori épületek váltakoznak a török kori palotákkal.
Kevesen tudják, hogy már a XI. század óta éltek lovagok a szigeten. Ők a legnagyobb európai családok leszármazottai voltak, s feladatuk a keresztes hadjárat során, Jeruzsálemben megsebesült katonák ápolása, segítése volt. A háború végére azonban annyira sikerült megvetniük a lábukat, hogy egészen a törökök XV. századi megérkezéséig övék volt a legnagyobb hatalom, s ezzel együtt a legnagyobb gazdagság is. A területen élő lovagok központja Rodosz szigete lett, amelynek erődjeiből könnyen ellenőrizhették a környező több szigetet.
Rodosz óvárosának ez a kiemelkedő látnivalója a Nagymester palotáját köti össze a kikötővel. A legfontosabb épületek a következők:
– a provancei palota könnyen felismerhető homlokzatának címeréről;
– a spanyol palota több, mint 150 négyzetméteres ülésteremmel rendelkezik;
– a francia palotát a francia nemesek jelölték meg fegyvereikkel;
– az olasz palota, melynek egyik címerét a nagy művész, Frabrizio Carretto készítette
– a számos lovagkori fogadó közül az ún. Nyelvek szállodája a legismertebb, ahol a vendégeket az általuk beszélt nyelvek szerint osztották szét, nem létezvén még akkor a nemzet fogalma. Szintén ezekben a fogadókban szálltak meg a Rodoszon átutazó zarándokok útban Jeruzsálem felé.
– a kórházat szintén a lovagok építették a XV. században, később az olaszok állították helyre. Ma a rodoszi Régészeti Múzeumot találjuk benne, ahol többek között a kr.u. 1. századból származó Rodoszi Afrodité szobrot is megcsodálhatjuk
Rodoszon járva elengedhetetlen, hogy megcsodáljuk ezt a középkori utcán, melynek kövein járva mintegy visszarepülhetünk az időbe. Az épületek szépsége, tisztasága mindenképpen magával ragadó.