LifePress Életmód magazin
Ezeket is nézd:
Az köztudott és nem nagy titok, hogy a cukrot – egészen pontosan a répa- és a nádcukrot – kerülni kell és elcsépelt közhelyként kezeli mindenki. Azt is tudjuk mára már, hogy a cukor, nem csak a fogakat teszi tönkre, hanem üres kalóriaként hizlal, sőt mára már az is bebizonyosodott, hogy függőséget okoz. A probléma csak az, hogy azt nem mondja meg senki, hogy mit is etessünk/együnk a répacukor helyett. Sajnos azt sem mindenki tudja, hogy a legtöbb élelmiszer rengeteg rejtett cukrot tartalmaz. Gondoljunk csak bele, sőt mi több egyszer vegyük a fáradtságot és olvassuk el, hogy mennyi a szénhidráttartalma (és ezen belül a cukor) tartalma egy gyümölcsjoghurtnak, vagy egy túrórudinak, egy babapiskótának….és ezeket mind előszeretettel adjuk a babának, mert kedveli, könnyen emészthető, könnyen hozzáférhető, nem kell főzni, útközben is könnyen elő lehet kapni és még sorolhatnám az előnyeit.
A másik lehetőség az úgynevezett ” light” termékek illetve édesítőszerek használata. Ezeket ugyan kétlem, hogy babának közvetlenül adna bárki is, de azért kell szót ejteni róla, mert sajnos van olyan kisbaba aki, születésétől fogva 1. típusú cukorbeteg és valamivel őt is etetni kell.
Számos opció létezik a mesterséges édesítőszerek piacán de amit tudni kell az, hogy két nagy csoportra osztatók:
1. azok amelyeket ugyanúgy be kell a kalkulálni a napi szénhidrátfogyasztásba, de nem cukrok így a vércukorszintet nem emelik (pl. Glukonon), nem hizlalnak, lehet velük sütni
2. azok amelyeket nem kell a napi szénhidrátfogyasztásba beszámítani, ezek teljesen szintetikus édesítők de csak korlátozott napi mennyiséget szabad belőle fogyasztani (pl. aszpartám, xilit)
A harmadik lehetőség a természetes édesítőszerek alkalmazása.
Ezek is két nagy csoportra oszthatóak:
1. cukrok de nem répa és nádcukor: ilyen a fruktóz (azaz gyümölcscukor, mely többször olyan édes, mint a répacukor ezért egyrészt kevesebb kell belőle, másrészt nem emeli hirtelen a vércukorszintet) illetve a méz (amelynek a nagyobb része szintén fruktózból áll és azon kívül sok más egészséges anyagból áll).
2. nem cukrok, de igen nagy édesítőképességgel rendelkeznek: ilyene a sztívia növény pora/kivonata, a csicsóka inulin és a hazánkban sajnos már nem kapható cikória maltodextrin.
Jelenleg ezek a piacon mindenki számára elérhető édesítők és el lehet képzelni, hogy egy kismama milyen nehéz helyzetben lehet, ha egészségesen akarja táplálni a babáját. Az is nehezíti a helyzetet, hogy iszonyatos mennyiségű információ áll rendelkezésre a világhálón, de ebből kiszűrni az igazságot, komoly kutatómunkát igényel. És ha valaki bele is ássa magát a kutatásba, egymásnak ellentmondó tanulmányokra fog találni. Tudni kell azonban, hogy bármi mellett is döntünk, a leghelyesebb eljárás az, hogy – legyen szó bármilyen édesítőről – mértékletesen fogyasszuk/alkalmazzuk a baba ételében, illetve az utóbbi két csoportba tartózóakat megbízható helyről szerezzük be, így felelősségteljesen nevelhet egészséges íz- és aromakedvelő kisgyermeket.
Jó cikk kezdemény, de én jobban utanánéznék pl a xilitnek :)