LifePress Életmód magazin
A fény gyógyító ereje már évezredek óta ismert az emberiség előtt. Eleink a napot használták gyógyításra, de ez ma már nem lehetséges. Azért nem, mert a napfény már jelentősen kevesebb hasznos sugárzást tartalmaz, mint károsat. Az UW sugárzás sokkal előbb éget szénné valakit, minthogy a jótékony sugarak munkálkodni kezdenének. Mi a megoldás? A természetes fényt kell utánozni, de úgy, hogy csak a hasznos sugárzást tartalmazza. Az orvosi fényterápiás készülékek olyan hullámhosszt használnak, amely magasan az UW fény hullámhossza felett kezdődik. Polarizációjuk 95 százalékos, és fényük inkoherens. Az a fény amely ezekkel a tulajdonságokkal rendelkezik, gyógyít. Csodák nincsenek, de csodálatos dolgok vannak. Sejtjeink önálló életet élnek, anyagcseréjük van, betegek tudnak lenni, meghalhatnak, szaporodnak. Gondoljunk az egysejtűekre, akik élik mindennapi életüket. A mi sejtjeink is ezt teszik. Ameddig egészségesek.
Télen fokozottan megnő fényigényünk, hiszen a fény megőrzi egészségünket és elűzi a búskomorságot. Ehhez azonban nem csak a napfény a megfelelő: speciális lámpák segítségével fedezhetjük napi fényszükségletünket. A színes fénnyel végzett terápiák pedig bizonyítják, hogy a fény valóságos univerzális ‘gyógyszer’ testnek, szellemnek és léleknek egyaránt.
A sötét őszi és téli hónapokban – főként többnapos eső után – mindnyájan tapasztalhatjuk, hogy hangulatunk és közérzetünk nagymértékben függ a fénytől. Míg júniusban a napsütéses órák száma naponta átlagosan 17 óra, januárban ez az idő napi 7 órára csökken. Nem csoda tehát, ha ilyenkor elfog bennünket a téli depresszió. A búskomorság mellett romlik koncentrálóképességünk, fizikai teljesítőképességünk, kedvetlenekké válunk, gyengül immunrendszerünk, ilyenkor jelentősen megnő az infarktusok száma is. A természetes napfény, anélkül, hogy közvetlenül észlelnénk, óriási hatással van egész szervezetünkre. Nem csak az ébrenlét és az alvás ritmusát szabályozza, de hatással van a hormonrendszerre, szabályozza a vérnyomást és az anyagcserét, fokozza a méregtelenítő mechanizmusokat.
Sajnos a modern életmód hatására jelentősen csökken a napfényadagunk, ugyanis az ébrenlétben eltöltött időnk mindössze 10%-át töltjük a szabadban. Száz esztendővel ezelőtt ez az arány még 90% volt. A napfény jótékony, szabályozó hatásához mindössze napi két-három, szabadban eltöltött óra elegendő.
Még rosszabb, hogy a mesterséges fényforrások, különösen a fénycsövek hatása a méreghez hasonlatos. Ez a fényszmog egyes kutatók szerint legalább olyan káros, mint az elektroszmog. Több orvosi egyetemen – többek között a Münsteri Egyetemi Klinikán – végzett vizsgálatok során kiderítették, hogy a közönséges fénycsövek ugyanolyan hatásúak a szervezetre, mint a serkentők vagy a nyugtatók. A világos, fehér fény hatására hirtelen emelkedik a vérben a stresszhormonok szintje, ugyanakkor megzavarja a tobozmirigy működését. Ennek hatására az
idegesség, agresszivitás és fáradtság egyaránt jelentkezik a mesterséges világítás használatakor. Ez az állandó stresszhatás viszont megbetegíthet bennünket.
A mesterséges fény megbetegítő hatása annál erőteljesebb, minél kevésbé hasonlít a napfény teljes fényspektrumára. Sajnos a mai iskolák, irodák és más munkahelyek szinte kivétel nélkül neoncsövekkel vannak megvilágítva. Ezek fehér fényt bocsátanak ki, úgy, hogy mindössze 3-4 különféle hullámhosszú fényt ‘kevernek ki’ fehérré. Ez azt jelenti, hogy a természetes napfényben megtalálható, különféle hullámhosszú fények nagy része hiányzik a neonfényből. E hiány pedig kifejezetten káros hatású.
Létezik azonban egészséges mesterséges fény is. A NASA az USA hadseregének megbízásából már a hatvanas években kifejlesztette az első, ún. teljes spektrumú mesterséges fényforrást, amelynek fénye 95%-ban megegyezik a napfénnyel. Ezek hatására az amerikai tengeralattjárókon szolgáló katonák egészségi állapota jelentős
mértékben javult. Az orvosok megállapították, hogy ez a természetes mesterséges fény kifejezetten gyógyító hatású bizonyos megbetegedések esetén, pl. hajhullás, neurodermitisz és különféle anyagcsere-betegségek.
Az is tény, hogy azoknál a gyermekeknél, akiknek az osztálytermében természetes fényt kibocsátó fénycsöveket égettek, kevesebb volt a fogszuvasodás, jobban tanultak, jobban tudtak feladataikra
összpontosítani. 1983-ban ezeket a fényforrásokat a világ több országában hivatalos formában elismerték gyógyhatású termékként.
Míg az Egyesült Államokban már igen sok helyen, pl. kórházakban, iskolákban már több millió ilyen természetes fényforrást használnak, Európában még nem ilyen jó a helyzet. Főként a monitor előtti munka következtében gyakori a fejfájás, az égő, száraz vagy könnyező szem, a kötőhártya-gyulladás, migrén, depresszió, valamint a vázizomzat, elsősorban a nyak és a vállizmok fájdalmai, görcsei, alvászavarok, stresszhelyzetek. A fényhiány és a fényszmog első jeleinek tekinthetjük a hirtelen fellépő szénhidrátéhséget, a fokozódó alvásigényt és a csökkenő libidót.
Az egyik legfontosabb hullámhossz, amely a hagyományos mesterséges fényforrásokból hiányzik, az ultraibolya (UV). Csak a napfényre nagymértékben hasonlító fényű fényforrások bocsátanak ki ultraibolya-hullámokat, gyógyhatásukat nem kis mértékben e hullámhosszú fénykomponensnek köszönhetik. A nemzetközi hírű berlini
Charité Klinikán 50 szívbeteg páciensen végzett vizsgálatok tanúbizonysága szerint az UV-fény hatására csökken a vérnyomás és a vér koleszterinszintje. A pácienseket egyszerűen szoláriumcsövekkel világítottak meg, négy hét alatt 12 alkalommal. Más vizsgálatok szerint három hét alatt mindössze hat ilyen jellegű fénybesugárzás hatására jelentősen javul a hangulat.
A belső óra ketyegése A teljes fényspektrumot kisugárzó mesterséges fényforrás rendszeres
használata is elegendő UV-fényt bocsát ki ahhoz, hogy hangulatunk derűs legyen. Az amerikai True-Lite mellett ma már léteznek európai gyártmányú, természetes fényt kibocsátó fényforrások is: nappalifény-csövek, biofénycsövek, teljes spektrumú fénycsövek.
Ezek az elsődlegesen Németországban beszerezhető valódi napfénycsövek a világítótestek foglalataiba helyezhetők és ugyanúgy használhatók, mint a hagyományos fényforrások. Az árak 25-50 DM körül alakulnak, de élettartamuk a szokványos izzók és fénycsövek háromszorosa. Még jobbak a teljes spektrumú csövekkel felszerelt speciális lámpák, amelyek a napfénynek a nap során bekövetkező változásait utánozzák, a sápadt hajnali fénytől a déli ragyogáson keresztül a naplemente vörösségéig, ezáltal szabályozva az emberi bioritmust.
Néhány éve olyan asztali lámpákat is lehet kapni, amelyeket kifejezetten az otthoni fényterápia elvégzéséhez fejlesztettek ki, elsősorban a téli depresszió leküzdésére. Használatuk egyszerű. Reggel, lehetőleg délben is 10-15 percig az arcunkat kell füröszteni a fényükben. Hatásukra elmúlik a téli depresszió és javul az
alvásritmus. Különösen a reggeli alkalmak hatásosak, mert testünk ekkor a legfogékonyabb a fényingerekre.
A színes fénnyel végzett terápiák kb. 30 éve reneszánszukat élik. Ma a legkülönfélébb irányzatokat különböztetik meg: színes szemüvegek, különféle színlámpák, színes fóliák és legújabban a színes lágylézerek. A színes fénnyel fényforrástól függően – a kínai akupunktúrából ismert pontokat vagy nagyobb bőrterületeket, egyes
esetekben a szemeket sugározzák be.
A leggazdagabb gyógyászati tapasztalatkincs az indiai orvos, dr. Dinshah Ghadiali ’12 színű kromoterápia’ rendszerével kapcsolatban gyűlt össze. Több mint 6000 gyógyulást dokumentáltak a terápiával kapcsolatban az Egyesült Államokban. Az indiai kutató orvos a legkülönfélébb betegségekre – égési sérülésekre, törésekre, asztmára, bőrbetegségekre stb. – állított össze színesfény-kombinációkat. A színreceptúrák összeállításánál fontos szempont volt, hogy a betegség heveny vagy idült jellegű. Akut állapotok esetén általában türkizkékkel kezdték a kezeléseket, majd a kék különböző árnyalatai következtek, míg a krónikus bajok terápiája sárgászöld fénnyel indult, amit a vörös spektrumának különféle árnyalatai követtek. A zöld a tisztítás, méregtelenítést, a harmonizálást, a magneta pedig az egyensúly helyreállítását és a vér erősítését szolgálta. Dr. Ghadiali éveken keresztül dolgozott a leghatékonyabb árnyalatok keresésén, míg végül sikerült a 12 legjobbat megtalálnia. Ezek ma a legtöbb
kromoterápiás lámpa alaptartozékai.
A fényterápia legkorszerűbb változata, a lágylézerkezelés Németországban a ‘lézerpápaként’ is ismert Dieter Jossner nevéhez fűződik. Először neki sikerült egyszerre több mint 100 lézerdiódát összehangolt működésre bírni. Az így lehetővé váló nagy felületűbesugárzás jelentős mértékben fokozza a terápiás hatást, amit orvosok
és természetgyógyászok naponta tapasztalnak. A módszerrel súlyos lábszárfekélyeket, érelmeszesedést lehetett gyógyítani, amikor a beteg lába már menthetetlennek tűnt, és a sebészek amputálni akarták.