A kisgyereknek a játék tanulás, közben új ismeretekre tesz szert, fejlődik. A játék több módon is segíti a tanulásban. Fejleszti a kézügyességét. Amikor kockákból tornyot épít, később kirakós rejtvényt rak ki, megtanulja, hogy kezét finom, bonyolult műveletekre használhatja. Amikor a többi gyerekkel játszik, megtanulja, milyen fontos, hogy kapcsolatot tudjon teremteni …

A baba életének első évében megtanult mászni, felállt, talán már néhány lépést is tett. Amikor mindezekre képessé vált, kialakult benne a fizikai teljesítőképesség és önállóság érzése. Elindul, hogy maga fedezze fel a világot, már nem kell arra várnia, hogy mi vigyük oda hozzá. A második évben megszilárdítja az első évben …

A baba növekedése, fizikai és értelmi fejlődése nem mindig egyenletes. Az ismeretek befogadásában vannak gyorsabb szakaszok, ilyenkor a kisgyerek elképesztő gyorsasággal fogadja be az új fogalmakat, tanul meg új készségeket és azonnal alkalmazza is őket a gyakorlatban. Ezekben a szakaszokban úgy tűnik, mintha egyes, korábban megtanult tevékenységeket és készségeket teljesen …

A baba kilenc hónapos korában már kifejezést ad akaratának, például megfogja a kezünket, mert nem szereti, ha az arcát mossuk. Elmerülten nézi a játékait, már forgatni is tudja a kezében, hogy alaposabban szemügyre vegye. Ha letakarunk valamit, tudja, hogy ha felemeli a ruhát, megtalálja alatta a tárgyat. Tízhónapos korában tud …

Újszülött korában, ha közel visszük hozzá az arcunkat, erősen figyeli; az anya hangját minden más hangtól meg tudja különböztetni. Amikor meghallja a hangunkat, szemét arra fordítja; ha elég közel vagyunk hozzá, követni tudja arcunk mozgását. Hamarosan már felismeri arcunkat, ha 30 centiméternél nem vagyunk tőle távolabb. Négyhetes korában, ha elég …

Elképzelni sem lehet tanulékonyabb, fogékonyabb tanítványt a kisgyereknél. Több dolgot akar csinálni. több területet felfedezni, többet akar tudni, mint bárki más; minden vágya, hogy elnyerje a szülő tetszését. Tudásvágyának kielégítése a legizgalmasabb feladat a szülőszámára. Sose gondoljuk, hogy a gyerek kicsi még a tanuláshoz; csak a korához kell igazítani minden …

A dévérkeszeg legfőbb külsőleges ismertetőjegyei: a test magassága a hosszúság egy harmad részéig terjedő; a szája kissé torok felé nyíló, zuga az orrnyílás tájáig ér. Keszeg néven a magyar halászság mindig a széles, lapos, ezüstös pikkelyű halat érti. Színe szerint a dévérkeszeg hátrésze feketés, oldalai sárgás-fehérek, néhol ezüstösbe húzók, a …

A fogas süllő feje nyújtott; oldalról tekintve a homloka majdnem egyenes vonalban lejt; a száj mélyen behasított, zuga legalább a szem közepe alá ér, a hátúszók és a farok úszó sugárközei pettyesek; az egész hal első ránézésre kékes-ólomszínű. Teste a csapó sügéréhez képest sokkal nyúltabb és kevésbé lapított, farka is …

Nem lehet pontosan meghatározni, melyik az a kor, amikor a kisgyereknek már tudnia kell járni. Kilenc- és tizenöt hónapos kora között teszi meg az első lépéseket segítség nélkül és egyénenként változó, hogy ezen belül mikorra esik a „nagy esemény”. A kor tekintetében mutatkozó nagy eltérések mellett hasonlóságot is megfigyelhetünk, ugyanis …

Az első hathétben a kisbaba ökölbe szorítva tartja a kezét, sírás közben nyitja csak ki időnként és zárja össze újból az ujjait. Nyolchetes korában már gyakrabban tartja nyitva a kezeit. Némelyik szülő megijed amiatt, hogy a baba nem fogja olyan erősen a tárgyakat, mint annak előtte. Pedig ez nem baj, …