Kutya

Nemcsak embereknél, hanem kutyáknál is igaz, hogy pszichikai tényezők is befolyásolhatják a szív működését: öröm vagy félelem hatására jelentősen megnövekedhet a szívverések száma. A szív működését az akarattól függetlenül működő vegetatív idegrendszer szabályozza, melynek központja az agyban található. A szív által egy perc alatt továbbított vér mennyisége, a perctérfogat, a …

A szív működését két ingerületképző központ irányítja. A szív szünet nélküli munkáját az izomsejtek optimális tápanyagellátása teszi lehetővé. A szívizmot a koszorúerek látják el vérrel, közvetlen kapcsolatot létesítve a jobb és a bal szívfél között. A szív saját vérellátásának jelentőségére világít rá az a tény is, hogy a szíven áthaladó …

A tápanyagok és a különböző anyagcseretermékek csak az állandóan áramlásban lévő vér útján juthatnak el a szövetekhez, illetve a kiválasztó szervekhez. A vér mozgását az egyes érszakaszok közti nyomáskülönbség teszi lehetővé, mint minden más folyadék, így a vér is a nagyobb nyomású hely felől áramlik a kisebb nyomású hely felé. …

Bélrészletek előesésekor a mellkas felett bél hangok is hallhatóak. Kopogtatásos vizsgálattal a mellkason tompulat kopogtatható ki; minden esetben meg kell azonban vizsgálni, nem felhalmozódott folyadék okozza-e a kopogtatási hang tompulatát. A vizsgálat részeként két síkban röntgenfelvételt kell készíteni, így megállapítható, melyik tüdőfél beteg. A sérv helyeinek meghatározása érdekében kontrasztanyagot juttatunk …

A veleszületett, fejlődés során kialakult rendellenességektől eltekintve, általában autóbaleset, lezuhanás vagy szerencsétlenül sikerült ugrás következtében megrepedhet vagy akár át is szakadhat a rekesz, és az úgynevezett rekeszsérv jön létre. Veleszületett, fejlődés során kialakult rendellenességek oka, hogy a hasüreg és mellüreg közötti válaszfal nem záródott teljesen. A megmaradt nyíláson keresztül bél- …

Egészséges kutyánál a mellkas emelkedő és süllyedő mozgásának megfigyelésével állapíthatjuk meg a légvételek számát. A hasfal mozgása erőlködéskor és betegségek esetén tűnik szembe. A légzést és a rekeszizom működését a légzőközpont és számos agyi és gerincvelői ideg szabályozza. Valamennyi légző izom automatikusan működik, a légzések száma és mélysége a terhelés …

A belégzés folyamatában résztvevő izmok közül a rekeszizom talán az egyik legfontosabb. Középső része egy ín lemez, amit egy rendkívül erős izomgyűrű vesz körül, mely körben hozzá van nőve a mellkas falához. A rekesz nyugalmi állapotban kupolaszerűen bedomborodik a mellkas üregébe, és részben ráfekszik a mellkasfalra. A kupola felső, csúcsi …

Szívgyengeség, vérkeringési zavarok, kevésvérűség, egyes mérgezések, gümőkór vagy daganatok következményeként mellvíz-kór (hydrothorax) alakulhat ki. A beteg kutya legyengült, légszomjjal küzd, jellegzetes, hogy nem fekszik le, hanem inkább ülve vagy állva marad. A mellkas vizsgálatakor vízszintes határú tompulat kopogtatható ki, röntgenfelvételen pedig a tompulatnak megfelelően határozott árnyék látható. A normális körülmények …

Miután a mellkasfal és a tüdő között csak egy vékony folyadékréteg található, ezért a tüdő a mellkas tágulásakor, a kialakuló „negatív” nyomás miatt, mindenkor követi a mellkas tágulását. A mellkasfal átható sérüléseikor azonban levegő kerül a mellkas fala és a tüdő közé, a mellkas tágulásakor kívülről levegő áramlik a mellüregbe, …

Ez a barátságos tekintetű pásztorkutya, a pireneusi pásztorkutya ősi rokona. Hasonlóságát a régebben elterjedt belga pásztorkutyához nem is lehet tagadni, egyébként a fajtát többféle pásztorkutyák keresztezésével alakították ki, még az 1700-as évek környékén. Az ardenni pásztorkutyát elsősorban nyájak, juhok, szarvasmarhák őrzésére, és terelésére alkalmazták, de később rájöttek, hogy kiválóan megállja …