Állatok

Nagy múltú svájci fajta. Vélemények szerint egyiptomi vadászkutyák leszármazottja. Az első fajtaleírás 1882-ből származik, de a ma is érvényes standard 1933-ból való. Közepes termetű, kissé nyújtott testű kutya. Fülei hosszúak, ráncosak, lelógóak. Törzse izmos. Kiváló szimatú hajtókutya, még a vaddisznótól sem riad vissza, bátran megtámadja. A vadászok kedvelt fajtája. Leginkább …

A szürke egérmaki (Microcebus murinus) az egyik legkisebb főemlős, Madagaszkár szigetén él. Hatalmas szemeiről és rövid végtagjairól ismerni meg. Az egész kis állat mintegy 15 cm hosszú, szürke a színe, a hasa alja világosabb. Hosszú a farka, ami segíti a fákon való kapaszkodásban. Főleg rovarokat eszik, de nem veti meg a …

A fekete bőgőmajom Dél-Amerika dzsungeleiben él, Argentína, Bolívia, Brazília, Paraguay és Uruguay területén. Nevéhez méltóan különleges hangképzésre képes. A hím és a nőstény nagyban különbözik egymástól: valójában csak a hím fekete, a nőstény szalmasárga színű. A hím jóval nagyobbra is nő. kb. 6,7 kg-ot nyom, míg a nőstény kb. négy …

Ez a különleges galamb csak látszólag sérült meg: a mellén látható vérvörös folt a faj jellegzetessége. A folt közepe élénk vörös, körülötte lefelé fokozatosan halványodik, ezáltal még megtévesztőbb. Csak a Fülöp-szigeteken található meg, azon belül is az északi részen, a Luzon nevű szigeten. Sok száz évvel ezelőtt csak egy faj …

A Bali-seregély a trópusi seregélyek közül talán a legszebb. Bali szigetén kívül – amelynek nemzeti madara lett – máshol nem található meg. Hófehér a tollazata, fején hosszú bóbitát visel. Szeme körül hosszúkás, a nyakáig húzódó élénk kék foltot visel, ami valójában csupasz bőr. Szárnya és farka végén a toll fekete, …

Leírása: Testhossza maximum 35 cm, a farok hossza 4-5 cm, testtömege 1900 g. Szőrszálakból átalakult tüskéi révén félreismerhetetlen. Erős bőrizomzata segítségével képes magát összehúzni. Hegyes pofájuk éles fogakat rejt, amelyekkel nemcsak a földigilisztát, hanem egy kígyót is könnyedén ketté tudnak harapni. Fogazatukból világosan látszik, hogy a rovarevők rendjének tagjai. A …

A jaguár a macskafélék egy nagytestű faja. Dél- és Közép-Amerikában trópusi és szubtrópusi területein terjedt el. Közeli rokonságban áll az oroszlánnal, tigrissel és leopárddal. A jaguár az Újvilágban élő legnagyobb és legerősebb macskaféle és az egyetlen faj a párducformák alcsaládjából, amelyik Amerikában fordul elő. A jaguár a harmadik legnagyobb nagymacskaféle. …

A bölény a párosujjú patások rendjében a kérődzők alrendjébe és a tülkös szarvúak családjába tartozó tulokformák egyik neme. A mérsékelt öv legnagyobb szárazföldi emlőse. Testfelépítése a szarvasmarháéhoz hasonló. Fajai: Két ma élő faja van, az amerikai bölény és az amerikai bölény, igen közel állnak egymáshoz, csak néhány tulajdonságban térnek el …

Élőhelyük: Az egykori Palesztina területén éltek, mára ott már nem túl gyakoriak. Föld alatti üregekben élnek, mint a mi hazai hörcsögünk és nappal nem is igen jönnek elő. Leírásuk: Felnőtt korukra elérik17-18 cm-t . Színük nagyon változatos, hiszen a tenyésztés következtében manapság már szinte minden színárnyalatban megtalálhatóak. Éjszakai állatok. A …

A csivava (Chihuahua) a világ egyik legkisebb kutyafajtája. Típusai a chihuahua pello corto (rövid szőrű csivava), illetve chihuahua pello largo (hosszú szőrű csivava). Mexikóból származik. Néhány forrás azt bizonyítja, hogy az aztékok, inkák, toltékok idejében már őrzőkutyaként alkalmazták. Testfelépítése: Nagy felálló füleivel a legapróbb neszt is meghallja, éppen ezért kiváló …