Kezdőlap / Állatok / Hüllők / A komodói varánusz

A komodói varánusz

Komodói varánusz (Varanus komodoensis), vagy ahogy még hívják a komodói sárkány, a varánuszfélék családjának legismertebb faja. A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös könyv listáján. Ez a varánusz a világ legnagyobb gyíkja, hossza átlagosan 2-3 méter, súlya 70 kg. A komodói sárkány az Indonéz-szigetvilág lakója. Csak pár kisebb szigeten él ez a hüllő, így a Kis-Szunda-szigeteken (Komodo-, Rintja-, Padar-szigeteken) a Komodo-szigetek Nemzeti Parkban és a Flores-sziget nyugati részén.
A komodói varánusz a ma ismert legnagyobb termetű gyíkféle, ennek ellenére a legkésőbb felfedezett varánuszfaj. Egy pilóta fedezte fel a fajt 1911-ben amikor repülőgépe meghibásodása miatt, kénytelen volt a Komodo-sziget közelében a tengerre leszállni. Ő volt az első európai, aki látta a hatalmas gyíkot, de amikor szerencsés hazatérése után beszámolt róla eleinte nem hittek neki. 1912-ben írták le először az európai zoológusok.
Jellemzői :
A sárkány gyík természete agresszív, teste erőteljes, hosszan megnyúlt, koponyája hosszúkás, erőteljes állkapoccsal. Lábai kissé emelik testét a föld fölé, ezért igazán gyors futásra nem képes. A lábujjak karmokban végződnek. Pikkelyei kerekdedek, vastagok, ellenállók, egyszínűek. Színe szürkésfekete, vagy nagyon sötét szürkésbarna. A szájüregben egy 30 cm hosszúságú villás nyelv foglal helyet. A szagokat is nyelvével érzékeli. A nőstény valamivel kisebb, mint a hím.
Szaglása kitűnő, így már messziről megérzi a zsákmány szagát. Élő nagyvadat (pl. szarvast, vaddisznót, majmot) csak ritkán tudnak elejteni, inkább kisebb állatokat fogyasztanak: bogarakat, hernyókat, más rovarokat, kisebb tengerparti állatokat, tojásokat, sőt esetenként saját utódaikat is fölfalják (kannibalizmus). Legkiadósabb táplálékuk azonban a döghús, melyre csoportosan járnak, kisebb-nagyobb darabokat kitépve egészben nyelik le azokat. Fogaik rágásra alkalmatlanok. Még a dög csontjait, koponyáját is elfogyasztják, ha képesek azt lenyelni. A varánusz harapása minden élőlényre nézve végzetes, mert a szájüregben olyan kórokozó baktériumok élnek, melyek a sebből a vérbe jutva pár napon belül vérmérgezést, majd halált okoznak. A megharapott vad még el tud menekülni a gyík elől, de pár nap múlva elpusztul, amit a gyík kivár. Azonban az újabb kutatások szerint a varánusz szájában méregmirigyek is találhatóak, és ezek okozzák valójában a megharapott vad halálát.
Szaporodása : A komodói varánusz párzási időszaka májustól augusztusig tart, a tojásrakásra szeptemberben kerül sor. Általában egyszerre húsz tojást rak, sokszor elhagyott ásótyúkfészkekbe, amelyek hét hónap után kelnek ki. A nőstény őrzi és védi a fészkét.
A komodói varánusz különleges tulajdonsága, hogy képes a szűznemzésre. Ez a biológiai jelenség, lényege, hogy a nőstények alkalmanként hímek nélkül is képesek utódoknak életet adni, előfordul ugyan a természetben, ám a magasabb rendű gerinceseknél, így a hüllőknél is, rendkívüli ritkaságnak számít. A szűznemzésből származó utódok csak hímek lehetnek

Ezt mindenképpen olvasd el!

Nyílméregbéka

A nyílméregbékák rendkívül rikító, harsány színekben pompáznak, és a természettudósok legalább kétszázötven fajtát fedeztek fel …

1 hozzászólás

  1. “A szűznemzésből származó utódok csak hímek lehetnek” Totális tévedés, vagy elírás. A szűznemzésből származó utód csak és kizárólag nőstény lehet, azaz XX kromoszómával rendelkező. Honnan szerezné az XY, hím kromoszómapár Y felét???? Minek után, a szűznemzés során gyakorlatilag klónozza magát a nőstény, nem lehetnek hím utódai.

Hozzászólás