Tag Archives: hüllő

A krokodilok körülbelül negyvenmillió éve jelentek meg a Földön, amikor még dinoszauruszok is voltak, azonban ez idő alatt nem sokat változott. A krokodilok ragadozó állatok, a méretesebb példányok akár nagyobb állatokat is képesek vízbe rántani. Úgy vadásznak, hogy a víz alatt odaúsznak a zsákmányhoz, amennyire csak tudnak, majd hirtelen kitörnek …

Hegyesorrú sikló Elaphe scalaris Jegyei: nagyméretű, karcsú sikló, feje alig válik el a nyaktól, szembogara kerek, pikkelyei a testén simák. A kiszínezett álla tok sárgásak, sötétbarnásak vagy vörhenyesek, hátukon két többé-kevésbé feltűnő, sötét csík fut végig a farok csúcsáig. Hasuk fehéres vagy sárgás. A fiatalok színezetét I. a lenti ábrán. …

Ázsiai haragossikló Coluber ravergieri Jegyei: erőteljes sikló, hosszúkás, a nyaktól jól elhatárolt fejjel; szembogara kerek; testi pikkelyei enyhén ormósak farka hosszú. Teste a szürke különféle árnyalatait öltheti. A fej felső oldalán lévő rajzolat változatos, lehet egészen sötét is. A szemet és a szájszegletet általában sötét sáv köti össze. A hát …

Kis-ázsiai törpesikló Eirenis modestus Jegyei: termete kicsiny, de szeme nagy, feje alig határolódik el a nyaktól. Háta és oldala többnyire egyszínű világosbarna, szürkésbarna vagy rőtes homokszínű, ritkán sötéten foltos. Hasa piszkosfehér vagy sárgás. A test színeivel erős kontrasztot képez a fekete fejmintázat. Teljes hossza 50-60 cm. Elterjedése: az Égei-tenger szigetein, …

Fitosorrú vipera Vipera latasti Jegyei: közepes méretű vipera, feje jól elkülönül a nyaktól, lágy orrszarvacskája van és ormós pikkelyei; szembogara függőlegesen metszett. Háta és oldala világosszürke, sárgásszürke, vörös- vagy sötétbarna. Hátszalagja szaggatott vagy hullámos, többnyire széles, a hímeknél általában feketés vagy fekete, a nőstényeknél szürke vagy barnás. Oldalán sötét foltok …

A kétéltűek a szárazföldi gerincesek legősibb osztálya. Elődeik 350 millió éve kezdtek áttérni a vízi életmódról a szárazföldire. Ők a halak egy ősi ágából származtak, amelyhez legközelebb a mai bojtosúszós halak állnak. Mell- és hasúszóikból fokozatosan kezdetleges lábak alakultak ki, amelyekkel a sekély vízből a szárazra tudtak evickélni. A szárazföldi …

Sárga vakkígyó Typhlops vermicularis Jegyei: aprócska, féregszerű kígyó, tömör, hengeres testét pici, lekerekített, sima pikkelyek fedik. Kicsi, rövid feje nem válik el élesen a törzstől. Alig felismerhető, pontszerű szeme átlátszó pikkelyek alatt rejtőzik, keskeny szájnyílása határozottan alsó állású. Farka igen rövid, a vége tüskeszerű. Az állat csillogó sárgásbarna vagy kissé …

Patkós sikló Coluber hippocrepis Jegyei: nagy szemű, erős alkatú, élénken mintázott sikló, pikkelyei simák. Színezete egyedenként változó: többnyire olajzöld, sárgás, narancsos vagy rőtes, gyakran sötét pigmenttel fedett, ezért feketésnek is tűnhet. Sok példány tarkóján patkó alakú rajzolat látható. Hátán sűrű, nagy, feketésbarna vagy fekete foltok, oldalán ezek kisebbek. Hasa sárga, …

Dahl-ostorsikló Coluber najadum Jegyei: rendkívül karcsú, sima pikkelyű sikló, hosszúkás, a nyaktól élesen elváló feje, nagy szeme, kerek pupillája és igen hosszú, finoman elhegyesed

Sárgászöld haragossikló Coluber viridifiavus Jegyei: nagy testű, karcsú sikló, feje kissé elkülönül a nyaktól, szeme nagy, kerek pupillával, pikkelyei simák, farka pedig hosszú. Feje